Vidéki élet

Vidéki élet

  •    
    ​Kibuc
  • Yad Tabenkin Archívum
     
    Izrael lakosságának mintegy 8 százaléka él vidéken, falvakban, jellemzően kétféle mezőgazdasági szövetkezeti formában, a kibucban és a mosávban, amelyek a 20. század első felében alakultak ki az országban.
     
    A különböző méretű falvakban főként arabok és drúzok laknak (ez utóbbiak az ország lakosságának 1,7 százalékát adják). A föld és a házak a gazdák tulajdonában vannak, akik egyéni alapon művelik földjeiket és értékesítik a termést. Az arab szektoron belül hagyományosan nomád életmódú beduin kisebbség él (kb. 170 ezer), amely urbanizálódási folyamaton megy át, átmenetet képez a hagyományos társadalmi forma és a letelepedett modern életstílus között.
     
    14381.jpg
    A
    kibuc önfenntartó társadalmi és gazdasági egység, amelyben a közösség tagjai a döntéshozók, a birtok és a megtermelt értékek egyaránt közösségi tulajdonban vannak. Ma a lakosság 1,7 százaléka él 267 kibucban. A tagok meghatározott feladatokkal rendelkeznek a kibucgazdaságokban. Izraelben hagyományosan a kibuc alkotta a mezőgazdaság gerincét, de ma már más ágazatokban is egyre fontosabb szerepet játszanak, mint például az iparban, turizmusban és szolgáltatásokban. Több kibucban már módosultak a hagyományos kollektív tulajdonviszonyok, és előfordulnak a privatizáció különböző formái is.
     
    A mosáv olyan vidéki település, ahol minden család saját földdel és háztartással rendelkezik. Régen az együttműködés kiterjedt a beszerzésre és értékesítésre is, de a gazdák manapság már gazdasági önállóságra törekednek. Jelenleg a lakosság 3,4 százaléka él a 441 mosáv jellegű településen, és Izrael mezőgazdasági termelésének jelentős részét szolgáltatják.
     
    A közösségi település (jisuv kehilati) egy újfajta vidéki településforma, a jelenleg meglévő 107 közösségben több száz család él. Bár a családok gazdaságilag teljes mértékben önállóak, és a legtöbb családtag már a településen kívül dolgozik, az önkéntes közösségi tevékenység rendkívül nagy szerepet játszik a település életében.
     
    A település központi igazgatási intézménye a Közgyűlés, amely a háztartások családfőiből áll. A Közgyűlés éves ülésen dönt a közösség költségvetéséről. A vezetőségi és a felügyelő bizottságok mellett számos munkacsoport foglalkozik közérdekű ügyekkel, mint az oktatás, kultúra, fiatalok, pénzügyek és hasonlók. A közösség napi ügymenetét fizetett titkárság végzi a választott testületek határozatainak értelmében. Új tagokat csak a közösség jóváhagyásával lehet felvenni.
     
  •