A húsz latin-amerikai tagország közül tizenhárman szavaztak a döntés mellett. Az 1950-es és 1960-as évek során szorosabbra fonódtak a kapcsolatok a térség országaival. Ebben jelentős szerepet játszottak a csereprogramok, amelyek során Izrael megosztotta a mezőgazdaság, orvostudomány, termelőszövetkezetszervezés, valamint vidéki, regionális és közösségi fejlesztések területén szerzett tudását és tapasztalatait. Több ezer gyakornok kapott képzést Izraelben. A nemzetközi helyzet alakulása miatt az 1960-as és 1970-es években a terület országai – elsősorban az ENSZ-ben és szervezeteiben – csökkentették Izrael támogatását.
A 2007-es állás szerint Izrael teljes diplomáciai kapcsolatot tartott fönn a közép- és dél-amerikai, valamint a karib tengeri régió összes országával, kivéve Kubát. A jó kapcsolatot hasznos együttműködések jellemzik a politika, gazdaság és kultúra területén, valamint a legkülönbözőbb témákban kötött, számottevő bilaterális egyezmény.
A kereskedelem folyamatosan növekszik. Mexikó és Izrael 2000-ben szabadkereskedelmi megállapodást kötött, ezáltal kapcsolatuk új szintre emelkedett. Fokozódik az export (vegyszerek, csúcsminőségű szoftverek, mezőgazdasági termékek, gépek és elektronikai eszközök) és az import (hús, gabonafélék, kukorica, cukor, kakaó, kávé, fémek). Izraeli bankok, építési vállalatok, mezőgazdasági tervező és fejlesztő cégek működnek Közép- és Dél-Amerikában és a Karib-tenger térségében.
Sok izraeli látogat Közép- és Dél-Amerikába, különösen azok a fiatalok, akik a kötelező katonai szolgálat után szabadságukat töltik.