Ez a tett a közös értékeken nyugvó kapcsolat kezdetét jelentette, amelyet mély barátság és kölcsönös tisztelet jellemez. Mindkét állam virágzó demokrácia, politikai és jogrendszerük liberális tradíciókban gyökerezik. Mindketten úttörő társadalomként indultak, amelyek ma is befogadják és integrálják a bevándorlókat. Voltak idők, amikor a két ország „egyetértett, hogy nem ért egyet”, nézeteltéréseiket barátként és szövetségesként oldották meg.
Amikor az Egyesült Államok megkezdte a diplomáciai és politikai kapcsolatok kiépítését Izraellel, abban a hiszemben csatlakozott más nyugati országok közel-keleti fegyverembargójához, hogy így jelentősen csökkenthetők a regionális feszültségek. Az Eisenhower-adminisztráció 1952 után megpróbált arab támogatást nyerni a közel-keleti békeprogramhoz. Ez a törekvés előrevetítette a váltást a Truman-adminisztrációra jellemző, Izrael iránti elfogultsághoz képest. A Washington és Jeruzsálem közötti kapcsolatok csak az 1950-es évek végén váltak szorosabbá, miután Amerika csalódott az egyiptomi elnök, Gamal Abdel Nasszer politikájában. Kennedy elnöksége alatt visszaállították a korábbi amerikai fegyverellátási politikát a fennálló fegyverembargó feloldásával.
Az 1960-as évek vége felé a Johnson-adminisztráció második felétől kezdődően az amerikai diplomáciai cél alapja az volt, hogy Izraelt arab szomszédjaival folytatott közvetlen tárgyalások során elismertesse: Izraelnek joga van biztonságos és elfogadott határok között létezni.
A Reagen-adminisztráció alatt a virágzó kapcsolatok formát és konkrét tartalmat is kaptak. A korábbi elkötelezettségek mellett olyan memorandumokat írtak alá (1981, 1988), amelyek közös tervező és konzultációs testületek felállításáról rendelkeztek. A testületek gyakorlati megállapodásokat kötöttek katonai és polgári témakörökben. A kölcsönös együttműködéseket 1988-ban, egy átfogó megállapodásban rögzítették.
A Clinton-adminisztráció kulcsszerepet játszott a közel-keleti békefolyamatokban: aktívan támogatta az Izrael és a palesztinok közötti megállapodást, Izrael békeszerződését Jordániával, illetve tárgyalásait Szíriával, valamint ösztönözte a regionális együttműködést, beleértve az arab bojkott feloldását. Ígéretet tettek, hogy fenntartják Izrael minőségi előnyét, miközben mindent megtesznek az esetleges biztonsági kockázatok csökkentése érdekében.
George W. Bush elnöksége alatt számos jelentős döntést hoztak Izrael terrorizmus elleni harcának megsegítéséért. Izrael támogatta Bush elnök abbéli vízióját, hogy Izrael és a palesztinok között béke születhessen.
Az Izrael és az Egyesült Államok között folyamatosan fennálló és egyre mélyülő barátságot különböző adminisztrációk más és más módon jellemezték: a két nemzet különleges kapcsolatának hangsúlyozása és az Izrael iránti figyelem mint alapvető amerikai külpolitikai vezérelv szintjétől egészen Amerika Izrael iránti elhivatottságának deklarálásáig. Az 1980-as évekre Izraelt az Egyesült Államok már stratégiai partnernek tekintette, 1987-ben pedig az előző évben elfogadott törvény alapján „fő NATO-n kívüli szövetségessé” nyilvánította.
Az amerikai Kongresszus egyöntetűen támogatta Izrael törekvéseit: éves katonai segítséget nyújt, elősegíti a békefolyamatot és Izrael terrorizmus elleni küzdelmét. A Kongresszus elkötelezett az amerikai–izraeli barátság mellett. A törvényhozás 1995-ben elfogadta Jeruzsálemet Izrael egyesített fővárosának, és kilátásba helyezte nagykövetségének megnyitását a városban. A különleges kapcsolat kiterjed a kölcsönös gazdasági, politikai, stratégiai és diplomáciai ügyekre is. Izrael jelenleg évente 2,6 milliárd amerikai dollárt kap biztonsági és gazdasági támogatásként (2008-ig évente 120 millió dollárral csökkent a gazdasági, 60 millió dollárral pedig a katonai támogatás, ezt követően Izrael összesen 2,4 milliárd dollárban részesül katonai célokra). Az Izrael és Egyesült Államok között létrejött Szabadkereskedelmi övezet megállapodás (1985) pozitív hatást gyakorol a két ország közötti kereskedelemre.
Az izraeli és amerikai ipari vállaltok által közösen szponzorált vállalkozások száma növekszik. Az Egyesült Államok számos állama a kultúrától a mezőgazdaságig több területet érintő közvetlen megállapodást kötött Izraellel.
Az Egyesült Államok nemzetközi fórumokon rendszerint Izrael oldalán áll, ezáltal megakadályozva, hogy akár az Egyesült Nemzetek Szervezete, akár a kapcsolt testületek Izrael-ellenes határozatot fogadjanak el. Az együttműködés mindkét fél számára hasznos, hírszerzési és katonai információval látják el egymást, és segítik a nemzetközi terrorizmus és a kábítószer elleni harcot. Az Egyesült Államok és Izrael barátságát az amerikai zsidó közösségek és az amerikai társadalom jelentős része támogatja.