Gazdaság

Gazdaság

  •  
    Éveken át Izrael a világ gazdaságainak egyik leggyorsabban növekvő bruttó hazai termékét (GDP) produkálta; két éves gazdasági lassulást követően 2003 óta minden területen folyamatos a növekedés. A gazdasági mutatók szerint ez 2007-ben is folytatódott, hiszen Izrael bruttó hazai terméke 2006-2007-ben látványosan emelkedett – 2006-ban 5,1 százalékértéket ért el annak ellenére, hogy a második libanoni háború átmenetileg 0,7 százalék bruttó nemzeti érték veszteséget eredményezett. A gyors felívelést és a folyamatos növekedést ismét a 6,4 százalékbővülést elért üzleti szféra vezette, amelynek köszönhetően 2006-ban 20 138 amerikai dollárra nőtt az egy főre eső GDP.
     
    Izrael 2006-ban és 2007-ben továbbra is elérte makrogazdasági céljait: rendkívül alacsony, néha negatív inflációt, alacsony költségvetési hiányt és a közköltségek korlátozott növekedését. Mindeközben folyamatosan érkeztek külföldi befektetők, növekedett az export, és első alkalommal volt pozitív a kereskedelmi mérleg. Ez a tendencia 2007 első felében is folytatódott, az előrejelzések szerint egész évben változatlan lesz a felívelés, infláció nélkül, alacsony költségvetési hiánnyal és minden területen gazdasági stabilitással. Izrael 7 millió fő feletti lakosságával az évek során nemzetközi elismerést szerzett, különösen a mezőgazdaság, agrártechnológia, öntözés és napenergia terén számos csúcstechnológiai és új szektorban elért teljesítményéért. A még hagyományosnak minősülő iparágakban is intenzív kutatási és fejlesztési tevékenységnek köszönhetően Izrael ma már nem csak tejjel és mézzel folyó ország, hanem a csúcstechnológia melegágya, ideértve a szoftverfejlesztést, a távközlést, a biotechnológiát, a gyógyszeripart és a nanotechnológiát.
     
    Az elmúlt három évtizedben Izrael szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és számos latin-amerikai országgal. A megállapodások ösztönzően hatottak Izrael növekvő termék- és szolgáltatásexportjára (amely 2006-ban túllépte a 60 milliárd dollárt), valamint megkönnyítette Izrael nemzetközi üzleti vállalkozásokban való részvételét, ami jelentősen hozzájárult az ország gyorsuló gazdasági növekedéséhez.

     

     
  •  
  •  
  •  
  •  
    A sékel Izrael hivatalos fizetőeszköze (2007 júliusában 0,24 dolláron váltották). Sékelt már az időszámításunk előtti második évezredben is használtak, akkor az arany és ezüst súlyát fejezték ki ezzel a mértékegységgel. A Bibliában az áll, hogy Ábrahám egy földterületet akart megvenni „s […] a barlangot is, amely rajta van” Machpelán (Hebronban): „Én megfizetem neked a telek teljes árát. Fogadd el tőlem, hogy eltemethessem ott halottaimat.” Efron, a föld tulajdonosa így válaszolt: „Négyszáz ezüst sékel egy telekért. […] Ábrahám lemérte az árat Efronnak, […] négyszáz ezüst sékel, ahogy az a kereskedők körében járja.” (Teremtés könyve, 23:11, 13, 15-16)
     
  • Gazdaság

    • Izrael ma már iparosodott állam; az ország termelésének (beleértve a hagyományos területeket is) alapját az intenzív és kifinomult kutatási és fejlesztési szféra....
      Bővebben
       
    • A kezdetektől egészen 2000-ig Izrael gazdasága sokat szenvedett az emelkedő árak miatt, annak ellenére, hogy a kapcsolódási mechanizmus segítette némiképp az embereket, hogy megbirkózzanak ...
      Bővebben
       
    • A kereskedelmi hiány állandó problémáját sokáig az okozta, hogy Izraelnek magas árat kellett fizetnie a gyors növekedésért és az egyéb kihívásoknak való megfelelésért.
      Bővebben
       
    • Az első 25 évében az izraeli gazdaság kiemelkedő, évente átlagosan közel 10 százalékos GDP-növekedést produkált.
      Bővebben
       
    • Az új izraeli sékel (NIS) mára már „kemény” deviza, amellyel valamennyi nemzetközi pénzpiacon szabadon kereskednek.
      Bővebben
       
     
    Előző
    12
    הבא Utolsó oldal