A független bírói hatalmat törvény biztosítja. A bírákat az elnök nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság, illetve az ügyvédi kamara tagjaiból és közéleti személyiségekből álló jelölőbizottság ajánlása alapján. A kinevezés állandó, a kötelező visszavonulás a 70. életév betöltése.
Az igazságszolgáltatás szerkezete |
Speciális bíróságok
(1 bíró) |
Közlekedésügyi, munkaügyi, fiatalkorúak bírósága, katonai és önkormányzati bíróságok egyértelműen meghatározott hatáskörrel, közigazgatási törvényszékek |
Vallási bíróságok
(1-3 bíró) |
Hatáskörébe tartoznak a személyi státuszt érintő ügyek (házasság, válás, eltartás, gyámság, örökbefogadás), amelyek a különböző vallási közösségek bírói intézményeiről (zsidó rabbinikus bíróság, muszlim saria bíróság, drúz vallási bíróság, Izrael tíz elfogadott keresztény közösségének papi bírósága) szállt át. |
Ítélőszék
(1 bíró) |
Polgári ügyek és kisebb vétségek, hatásköre a polgári és büntetőügyekre terjed ki. |
Kerületi bíróság
(1 vagy 3 bíró) |
Fellebbviteli bíróság az ítélőszékek fölött, eredeti hatásköre a fontosabb polgári és bűnügyekre terjed ki. |
Legfelsőbb
Bíróság (1, 3, 5 vagy több, páratlan számú bíró) |
Legmagasabb szintű fellebbviteli bíróság az országban, jogában áll bármilyen ügyben állást foglalni, ha a beavatkozás az igazság érdekében szükséges, jogtalanul fogvatartottakat vagy bebörtönzötteket szabadlábra helyezni. Meghallgat bármilyen kormányzati szerv vagy ügynök elleni keresetet, elsőfokú és legfelső fokú bíróság. |
A Törvény
A függetlenség kivívásakor (1948) Izrael elfogadta a Törvény és Adminisztráció Rendeletet, amely biztosította, hogy az állammá válás előtti érvényes törvények életben maradnak, ha nem állnak ellentétben a Függetlenségi Nyilatkozatban foglalt alapelvekkel vagy a Knesszet által elfogadott törvényekkel. A jogrendszer így magába foglalja a Török Birodalom törvényeinek maradványát (1917-ig maradt érvényben), a terjedelmes angol szokásjogot alkalmazó brit Mandátum törvényeit, a zsidó vallási törvényeket, illetve más rendszerek bizonyos szempontjait.
A jogrendszerben az 1948 óta folyamatosan fejlődő, önálló, kiterjedt törvénytár és esetjog dominál. Az állam létrehozását követően a Knesszet kapott felhatalmazást az élet minden területéhez kapcsolódó közjog törvénybe iktatásához – ezek összességéből alkotják majd meg az alkotmányt. Számos közjogi törvényt fogadtak el, amely meghatározza a kormányzás alapvető részeit, úgy mint az elnökség, a Knesszet, a kormány, a bírói kar, az Izraeli Védelmi Erők, a számvevőszék jogait, valamint a foglalkozáshoz, emberi méltósághoz és szabadsághoz való jogot (ez az egyén életének, testének és méltóságának megsértésével foglalkozik).
A közjog általános törvényhozás fölötti normatív felsőbbrendűségét 1995-ben erősítették meg, amikor a Legfelsőbb Bíróság élt a bírósági felülvizsgálat jogával egy, a Knesszet által elfogadott, de a közjogot sértő törvénnyel kapcsolatban.
Az évek során az esetjog tára a Legfelsőbb Bíróság döntései nyomán fejlődött, amelyek polgári szabadságjogokat védtek meg: a szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát, a vallásszabadságot, az egyenlőséget – valamennyi alapvető érték Izrael jogrendszerében. Felsőfokú bíróságként a Legfelsőbb Bíróság meghallgat egyéni jóvátételi kereseteket is, bármilyen kormányzati testülettel vagy ügynökkel szemben.
A főügyész
A kormány jogi apparátusának élén a főügyész áll, akinek kizárólagos joga van az államot minden főbb bűnügyi, polgári és adminisztratív ügyben képviselni. A kormány köteles tartózkodni minden olyan művelettől, amely a főügyész szerint jogellenes, mindaddig, amíg a bíróság nem dönt másként. Ugyan a kormány nevezi ki, a főügyész a politikai rendszertől függetlenül működik.
Az Állami Számvevőszék létrejöttét törvény mondta ki 1949-ben. Célja, hogy biztosítsa a nyilvános számadási kötelezettséget. Külső ellenőrzéseket hajt végre, és jelentéseket bocsát ki a közigazgatás jogszerűségéről, szabályszerűségéről, gazdaságosságáról, hatékonyságáról és morális integritásáról. 1971 óta az ombudsman pozícióját is betölti, amely során az állam vagy a hatáskörébe tartozó testületek ellen benyújtott polgári panaszokkal foglalkozik. A számvevőszék elnökét titkos szavazással a Knesszet választja 7 évre, kizárólag a Knesszetnek tartozik elszámolással. Az állami ellenőrzés hatálya kiterjed valamennyi minisztérium, állami intézmény, védelmi testület, helyhatóság, kormányhivatal stb. tevékenységére. A számvevőszéket a törvény felhatalmazza a Knesszetben képviselettel rendelkező politikai pártok pénzügyeinek és kampánypénzeinek vizsgálatára is. Ha szabálytalanságot talál, jogában áll pénzügyi szankciókat kiszabni.
Az izraeli rendőrség
Világszerte más rendőri erőkhöz hasonlóan az izraeli rendőrség feladata az életminőség fenntartása azáltal, hogy küzd a bűnözés ellen, támogatja a hatóságokat a törvény végrehajtásában és a közlekedési szabályok betartatásában, valamint a lakosság biztonsága és védelme érdekében hozható megelőző intézkedésekhez irányelvekkel szolgál.
A rendőrség elsődleges mobil akciócsoportja, a határőrség főleg belső biztonsági problémákkal foglalkozik, kötelékében speciális antiterrorista egység is található. A terrorcselekmények és fenyegetések gyakorisága miatt a biztonságukért aggódó polgárok igényelték, hogy aktívan részt vehessenek közösségük védelmében. Így alakult meg 1974-ben az önkéntes polgárőrség, amely parancsnoksági központokat, fegyveres őrjáratokat és kiképzőprogramokat tart fenn a települések biztonsága érdekében.