Nemzetgazdaság

Nemzetgazdaság

  •   Fizetési mérleg
  •  
    •    
    ​
    A kereskedelmi hiány állandó problémáját sokáig az okozta, hogy Izraelnek magas árat kellett fizetnie a gyors növekedésért és az egyéb kihívásoknak való megfelelésért. Minden évben a magas import és jelentősen alacsonyabb export közötti szakadék jelezte az ország külföldi forrásoktól való függőségét. Nemrégiben sikerült elérni az elsődleges kormányzati célt, a gazdasági függetlenség megteremtését, amikor az export fedezi az import költségeit, és így eltűnik a hiány.
     
  •  
     
    ​Izrael történelmének első 48 évében az államháztartási hiány folyamatosan növekedett, jelenértéken számolva 45-szeresére emelkedett: 222 millió dollárról (1949) egészen 10,1 milliárd dollárra (1996). Relatív mértékét tekintve azonban ez idő alatt a hiány állandóan csökkent, jelezve, hogy a probléma fokozatosan enyhül: 1950-ben az export mindössze az import 14 százalékát fedezte, 1960-ban már 51 százalékát, 1996-ban pedig 79 százalékát. Ezt követően a hiány csökkenni kezdett, 2001-ben 4,7 milliárd dollárra, 2005-ben pedig már csak 0,7 milliárd dollár összeget tett ki, a termékek és szolgáltatások exportja fedezte a teljes importot, még maradék is felgyűlt.
     
     
    economyexternaldebt2010.jpg
     
    Az elmúlt 59 évben Izrael hozzávetőlegesen 176 milliárd amerikai dollárt (aktuális adatok) kapott éves kereskedelmi hiányának fedezésére. A felgyűlt hiány kétharmadát egyoldalú átutalások, mint például a bevándorlók által hozott pénzösszegek, külföldi nyugdíjak, külföldi zsidó szervezetektől származó adományok egészségügyi, oktatási és szociális intézmények javára, valamint külföldi kormányok (elsősorban Egyesült Államok) szubvenciói fedezték. A maradékot magánszemélyek, bankok és külföldi kormányok hiteleiből finanszírozták; Izrael ezeket az összegeket szinte a kezdetek óta fizeti vissza.
     
    Ennek következtében az ország külső adóssága minden évben növekedett, egészen 1985-ig, amikor a kölcsön összege első alkalommal volt alacsonyabb, mint a visszafizetés. A pozitív tendencia néhány évre megfordult, amíg a nettó nemzeti külső adósság 1995-ben az új rekordot, 20,8 milliárd dollárt el nem érte. Az elmúlt évtizedben az összeg jelentős mértékben, egészen nulláig csökkent, 2002 óta pedig pozitív irányba halad; ennek értelmében Izrael kölcsönadó lett, a világ többel (2006-ban 31 milliárd dollárral) tartozik az államnak, mint viszont.
     
     
  •  

  • Külkereskedelem

  •  
    ​
    Kisméretű gazdaságával és viszonylag korlátozott belső piacával Izrael gyarapodása elsősorban a növekvő exporttól függ. Az ország kreatív forrásainak többsége az ipari export felépítésére összpontosít, amelynek értéke majdnem 3000-szeresére (jelenlegi árak) emelkedett 56 év alatt. 13 millió dollárról (1950) öt év alatt 52 millió dollárra, majd 1,4 milliárd dollárra (1975) emelkedett. 1985-re elérte az 5,6 milliárd dollárt, 2000-ben a 30,8 milliárd dollárt, 2006-ban pedig a 39,4 milliárd dollárt – ez 7,5 százalék növekedés 2005-höz képest.
     
    Az elmúlt években a teljes import 85 százalékát (2006- ban 47,2 milliárd dollárt) a termelési készletek és az üzemanyag adta. Ennek 54 százaléka Európából, 17 százaléka az amerikai kontinensről, 16 százaléka Ázsiából, a maradék 13 százalék pedig egyéb országokból érkezett. Ugyanabban az évben Izrael exportjának (összesen 36,6 milliárd dollár) 33 százaléka Európába, 40 százaléka az Egyesült Államokba, 19 százaléka Ázsiába, a fennmaradó 8 százalék pedig más országokba érkezett. Az 1990-es évek során Izrael ipari exportja az Egyesült Államokba meghaladta az onnan érkező importot, 2000 óta ez az arány a gyémántexport kizárásával is igaz.
     
    economyexportimport2010.jpg

    Izrael csatlakozott az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez (GATT), szabadkereskedelmi övezetet hozott létre ipari termékekre az Európai Közösséggel (1975) és valamennyi termékre az Egyesült Államokkal (1985): ezek a megállapodások ösztönözték Izrael exportjának versenyképességét. Az izraeli termékek vámmentesen jutnak be az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok területére, lehetővé téve az izraeli termelőknek, hogy a hazainál 110-szer nagyobb piacra termeljenek, illetve olyan befektetőket vonzanak, akik vámfizetési kötelezettség nélkül kívánják termékeiket Európába exportálni. Izraeli befektetők közös vállalkozásokat indítanak jordániai és egyiptomi partnerekkel különleges ipari területeken, amely lehetővé teszi a termékek vámmentes exportálását az Egyesült Államokba vagy az EU-ba.
     
    A még nagyobb siker érdekében az izraeli vállalkozók kisebb, olyan szegmenseket kerestek a nemzetközi kereskedelemben, ahol specializált igények mutatkoztak. A külföldi közös vállalkozókkal indított együttműködések gyakran helyi innovációt, nagyarányú külföldi termelést és piaci lefedettséget eredményeznek. Különböző területeken, mint például az elektronika, a szoftverek, az orvosi eszközök, a nyomtatás vagy a számítógépes grafika, vegyes vállalkozások működnek. Sok vegyes projektet a következő hat, kétoldalú fejlesztés-kutatási kooperációs alapítvány támogatja: Egyesült Államok (BIRD), Kanada (CIIRDF), Szingapúr (SIIRD), Anglia (BRITECH), Korea (KORILRDF) és Viktória állam (Ausztrália) (VISTECH).