Az Izrael függetlenségét kikiáltó nyilatkozat (1948) vallásszabadságot garantál mindenki számára. Valamennyi vallási közösség szabadon gyakorolhatja hitét, tarthatja meg ünnepnapjait és heti pihenőnapját, illetve intézheti privát ügyeit. Mindegyikük rendelkezik törvény által elismert saját vallási tanáccsal és bírósággal, amelyeknek döntési jogkörük van a vallási és a személyes jogi státuszt (például házasság és válás) érintő ügyekben. Minden közösség rendelkezik egyedi istentiszteleti hellyel, hagyományos szertartásokkal és az évszázadok során kialakult sajátos építészeti stílussal.
Zsinagóga: a tradicionális zsidó ortodox szertartáshoz minyan (10 felnőtt férfi) szükséges. Naponta háromszor imádkoznak. A nők és a férfiak általában elkülönítve foglalnak helyet, fejük fedett. A szertartást a rabbi, a kántor vagy a gyülekezet tagjai vezetik. A rabbi nem pap vagy közvetítő személy Istenhez, hanem tanító. A zsinagóga központi eleme a Tóra-tekercseket tartalmazó Tóra-szekrény, amely a jeruzsálemi Templomhegy felé néz. A heti előírt részt ciklikusan olvassák föl az év folyamán. A szertartás különösen ünnepélyes sábát napján (szombat, a zsidó pihenőnap) és ünnepnapokon.
Mecset: a muszlimok naponta ötször imádkoznak, a férfiak és a nők elkülönítve. Cipőjüket leveszik, és rituális mosakodást hajtanak végre. A muszlimok a Szaúd-Arábiában található Mekka felé fordulva imádkoznak, az irányt a mecset falába épített mihrab (fülke) jelzi. A szertartásokat az imám, a muszlim előimádkozó vezeti. Pénteken, a muszlimok hagyományos pihenőnapján a szertartásokon prédikálni szoktak.
Templom: a keresztény istentiszteletek formája és gyakorisága a felekezettől függően változik, de valamennyien a vasárnapot tekintik heti pihenőnapjuknak. Papok vagy lelkészek vezetésével vasárnap hajtják végre szertartásaikat, gyakran zene vagy kórusének kíséretében. A férfiak és a nők együtt imádkoznak. A templomok hagyományosan kereszt alaprajzúak.
Szent helyek
Valamennyi kegyhelyet és síremléket saját vallási fennhatósága irányít, a törvény garantálja a hozzáférést mindenkinek. A főbb szent helyek a következők.
Zsidó: a jeruzsálemi Kotel (Siratófal) a második templom időszakában épült templomhegyi támfal utolsó maradványa; Ráhel sírja Betlehem közelében; a Pátriárkák sírja a hebroni Machpela barlangban; Maimonidész (Rámbám) sírja Tiberiasban; Simon Bár Yohai sírja Meronban.
Iszlám: a jeruzsálemi Haram as-Sarif épületegyüttes a Templomhegyen, beleértve a Sziklamecsetet és az Al-Aksza mecsetet; a Pátriárkák sírja Hebronban; az El-Jazzar mecset Akkóban.
Keresztény: Via Dolorosa; az Utolsó vacsora terme; a Szent Sír bazilika; Jézus szenvedésének és keresztre feszítésének egyéb helyszínei Jeruzsálemben; a Születés temploma Betlehemben; az Angyali Üdvözlet temploma Názáretben; a Boldogmondások hegye Tabghában; Capernaum a Galileai-tenger közelében (Kineret-tó).
Drúz: Nebi Shueib (Jethró, Mózes apósának sírja) a galileai Hittin-hegy közelében.
Bahá’í (független világvallás, a 19. századi Perzsiában alapították): Bahá’í világközpont; Báb mauzóleuma Haifán; Baha’ullah, a bahá’í vallás próféta-alapítójának mauzóleuma Akkó közelében.