A közép-, illetve kelet-európai államok demokráciáinak visszaállásával az Izraellel való kapcsolat azonnal megújult. A kötelékek azóta még szorosabbak lettek, különösen a gazdaság, a kultúra, a turizmus és a nemzetközi együttműködés terén. Különös jelentőségűek a gazdasági megállapodások, hiszen a térség számos országa már az Európai Unió tagállama vagy tagjelöltje.
A második világháborút megelőzően a térség országai a világ zsidósága központjai voltak, a holokauszt emléke meghatározó tényező Izrael velük való kapcsolatában. Különböző ügyekben folynak egyeztetések, ideértve az államosított zsidó köz- és magánvagyon visszajuttatását tulajdonosuknak vagy jogutódaiknak, a Népek Igaza elismerését azok számára, akik a náci rezsim alatt életüket kockáztatták zsidók megmentéséért, valamint együttműködést a régió kormányaival az antiszemitizmus elleni küzdelemben.
Izrael kapcsolata az eurázsiai államokkal (a korábbi Szovjetunió utódállamaival) különösen politikai, gazdasági és kulturális tekintetben kapott új lendületet. A hivatalos látogatások és a megállapodások biztos alapot nyújtanak a kapcsolatok elmélyítéséhez. A kereskedelemre és a beruházásokra is jelentős növekedés jellemző. Manapság több mint egymillió volt szovjet állampolgár él Izraelben, emberi hidat és ezáltal különleges kapcsolatot alkotva új hazájuk és eredeti lakhelyük között
Izrael kapcsolata az Orosz Föderációval stratégiai fontosságú, hiszen a négyes tagjaként Oroszország is szerepet játszik a közel-keleti diplomáciai folyamatokban, illetve Iránnal a nukleáris programjáról folytatott tárgyalásokban.
Izrael továbbra is javítja kapcsolatait a közép-ázsiai államokkal a Kaukázusban, ahol nagy szükség van az izraeli MASHAV segítségére a közegészségügy, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén, valamint az elsivatagosodás elleni küzdelemben. Fontos téma továbbá a zsidó örökség megőrzése az eurázsiai államokban, a holokauszt emlékének életben tartása és az antiszemitizmus elleni küzdelem.