A Közel-Kelet és Észak-Afrika

A Közel-Kelet és Észak-Afrika

  •   Egyiptom
  •  
    •    
    Izrael és Egyiptom 1979-ben írta alá a békemegállapodást, amely harmincéves ellenségeskedés és öt kimerítő háború végére tett pontot. A megállapodás aláírását megelőzte Anvar Szadat egyiptomi elnök Jeruzsálembe tett látogatása (1977), aki Menáhem Begin izraeli miniszterelnök meghívására érkezett, és a Camp David-i egyezmény (1978) is. Ezek képezték a békemegállapodás alapját, amely rögzítette az Egyiptom és Izrael, valamint Izrael és szomszédjai között létrejövő béke alapelveit. Az egyezmény kimondja továbbá a palesztin kérdés megoldásának szükségét a Júdea, Szamaria (Ciszjordánia) és a Gázai övezet palesztin arab lakosságának ötéves átmeneti autonómiáját követően. Szadat elnök és Begin miniszterelnök teljesítményükért közösen kaptak Nobel-békedíjat. 
  •  
     
    nationsolmertmubarak.jpgAz izraeli–egyiptomi békemegállapodás több fontos témájú fejezetet tartalmaz, többek között a hadiállapot megszüntetését, a háborús és erőszakos fenyegetésekkel való felhagyást, a diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok létrehozását, a kereskedelmet és a szabad mozgást akadályozó korlátok eltávolítását, Izrael kivonulását a Sínai-félszigetről, valamint meghatározott biztonsági intézkedések fenntartását és csökkentett készültségű zónák kialakítását. A megegyezés értelmében – és a békéért cserébe – Izrael 1982-ben lezárta csapatai kivonását a Sínai-félszigetről, feladva ezáltal stratégiai fontosságú katonai bázisait és egyéb erőforrásait.
     
    A békemegállapodás aláírását követően az arab államok kiközösítették Egyiptomot, de azóta valamennyien felújították a kapcsolatot, és újra megnyitották követségeiket Kairóban. Az Arab Liga székhelyét átmenetileg Tuniszba helyezték át, de az 1980-as évek elején visszakerült Egyiptom fővárosába.
     
    Harminc év bizalmatlanság és ellenségeskedés után az izraeli–egyiptomi kapcsolatok normalizálása hosszú és fáradságos folyamat. Ugyanakkor mindkét ország megnyitotta követségeit és konzulátusait, és rendszeressé váltak a miniszteri és magas rangú tisztviselők közötti találkozók.
     
    A palesztin terrorizmus fellángolása 2000 szeptemberében rossz hatással volt a két ország kapcsolatára: Egyiptom visszahívta nagykövetét, aki csak 2005 elején tért vissza Izraelbe. Ettől függetlenül a kereskedelem és az együttműködés zavartalanul folyt tovább, manapság a két ország katonai bizottsága is rendszeresen találkozik. Izrael – Egyiptom által támogatott – Gázai-övezetből való kivonulása óta a két állam viszonyában jelentős javulás tapasztalható.
     
  •  

  • Jordánia

  •  
    MFAJ00tk0.jpg​1994 októberében az Akaba-Eilát határátkelőnél írták alá az izraeli–jordániai békemegállapodást. Előtte három hónappal Husszein király és Jichák Rabin washingtoni találkozójukon hivatalosan lezártnak nyilvánították a két ország közötti hadiállapotot.
     
    Bár hivatalosan Izrael és Jordánia 46 éven át háborúban állt egymással, a két ország titkos kapcsolatot tartott fenn, és kölcsönösen kedvező megállapodásokat kötött.
     
    A Madridi Konferenciát (1991) követően nyilvános kétoldalú tárgyalások kezdődtek, és a két ország 1994-ben formális megállapodást írt alá. A dokumentumban ígéretet tesznek arra, hogy tartózkodnak az ellenséges cselekedetektől, hogy területükről nem indul erőszakos akció a másik állam ellen, hogy törekednek a terrorizmus megakadályozására, továbbá hogy a közel-keleti biztonság megteremtése érdekében együttműködnek, és ennek megfelelően a katonai készültségi állapotot bizalomépítő intézkedések váltják föl. Ezeken az intézkedéseken túlmenően megállapodnak a vízkészletek megfelelő elosztásáról, a másik ország állampolgárainak szabad határátkeléséről, továbbá erőfeszítéseket tesznek a menekültprobléma megoldására és együttműködés keretében fejlesztik a Jordán folyó völgyét. A békemegállapodásban felvázolt nemzetközi határvonal, amelynek megállapításához a brit mandátum (1922-48) határait vették alapul, helyettesítette az 1949 óta fennálló tűzszüneti sávot.
     
    A békemegállapodás ratifikálását követően létrejött a teljes diplomáciai kapcsolat a két állam között; Izrael és Jordánia viszonya azóta is folyamatosan fejlődik.
     
    Az izraeli–jordániai békemegállapodás alapját tizenkét bilaterális gazdasági, tudományos és kulturális megegyezés aláírása és elfogadása képezte. Ezek Izrael és a Jordán Hásimita Királyság közötti békés viszony kezdetét jelentették, amelynek legjelentősebb kifejeződése a Minősített Ipari Övezet (QIZ) létrehozása volt – ez lehetővé tette Jordánia számára, hogy Izraellel együttműködve több mint egymilliárd dollár értékben kvóta- és tarifamentesen exportálhasson az Egyesült Államokba. Izrael és Jordánia továbbá két mezőgazdasági programban és a közegészségügy területén működik együtt.
     
    nationsolmertabdullah.jpgHusszein királyt 1999 márciusában fia, II. Abdullah király követte a trónon, aki 2000 áprilisában látogatást tett Izraelbe. A területen 2000 szeptemberében ismét fellángolt a palesztin terrorizmus, a két ország viszonya megromlott, és Jordánia visszahívta nagykövetét. Később a fokozatosan javuló kapcsolatoknak köszönhetően 2005-ben helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok.
     
    II. Abdullah király 2003 júniusában Bush elnök, Sharon miniszterelnök és a Palesztin Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász részvételével csúcstalálkozót rendezett Akabában. A következő év áprilisában a jordániai király látogatást tett Sharon miniszterelnök negevi rezidenciájában.
     
    ​

  • A Perzsa-öböl országai

  •  
    Az Oslóban zajló közel-keleti békefolyamatok eredményeként a Perzsa-öböl országai 1948 óta első ízben mutattak érdeklődést az Izraellel való kapcsolat iránt. A kezdeti egyeztetéseket magas rangú tisztviselők kölcsönös látogatásai követték. 1996 májusában Izrael kereskedelmi képviseleti irodákat nyitott Ománban és Katarban, hogy fejlesszék a gazdasági, tudományos és kereskedelmi kapcsolatokat, különös tekintettel a vízkészletek felhasználására, a turizmusra, a mezőgazdaságra, a vegyiparra és a fejlett technológiákra.
     
    A palesztin terrorista tevékenység 2000-es kiújulása következtében hűvösebbé vált a Perzsa-öböl országaival ápolt viszony, és Izrael bezárta kereskedelmi képviseletét Ománban.
    ​

  • A Magreb-országok

  •  
    Az 1994. évben három észak-afrikai arab állam – Marokkó, Mauritánia és Tunézia – csatlakozott azokhoz az arab országokhoz, akik a megbékélést választva felvették a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.
     
    Különböző szinteken kezdődött meg a kapcsolatfelvétel Marokkó és Izrael között, amely akkor vált hivatalossá, amikor Izrael 1994 novemberében megnyitotta irodáját a marokkói fővárosban, Rabatban. Négy hónappal később Marokkó is irodát nyitott Izraelben, és ezzel létrejöttek a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok.
     
    A Mauritániai Iszlám Köztársaság és Izrael képviselői a spanyol külügyminiszter jelenlétében megállapodást írtak alá a Barcelonai Konferencián (1995. november), amelyben kijelentik, hogy a tel-avivi és a nouakchotti spanyol követségen képviseleti részleget nyitnak egymás országában. Mauritánia 1996 májusában nyitotta meg diplomáciai képviseletét Tel-Avivban, amellyel kifejezte szándékát Izraellel való kapcsolatának normalizálására.
     
    Egyiptom és Jordánia után harmadik arab országként Mauritánia 1999 októberében teljes diplomáciai kapcsolatra lépett Izraellel.
     
    Izrael, Tunézia és az Egyesült Államok által 1996 januárjában kidolgozott időrendnek megfelelően Izrael 1996 áprilisában érdekképviseletet nyitott Tunéziában, amit másfél hónappal később Tunézia izraeli képviseletének megnyitása követett.
     
    Izrael számára igen fontos a mérsékelt Magreb-országokkal fenntartott kapcsolat, mivel ezek jelentős szerepet játszanak az arab világban, és mert az Észak-Afrikából bevándorolt lakosság nagy részét szoros érzelmi szálak fűzik azokhoz az országhoz, ahol családjuk évszázadokon át élt. Ez a kötődés a szorosabb kapcsolatok fontos forrása lehet, és gyakorlatban is hozzájárulhat a békefolyamathoz.
     
    Amikor 2000-ben újra fellángolt a palesztin terrorizmus, Marokkó és Tunézia megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel; ettől függetlenül egyéb területeken, mint például a kereskedelemben és a turizmusban folytatódik az együttműködés.
    ​