A Knesszet (Izrael egykamarás parlamentje) az ország törvényhozó testülete. Neve és 120 fős létszáma a Knesszet Hagedolah (Nagytanács) testületéből származik, amely az i. e. 5. században Ezra és Nehemiás által Jeruzsálemben összehívott zsidó tanács volt.
Az új Knesszet az összetételét meghatározó általános választásokat követően kezdi meg működését. Az első ülésen a tagok hűségesküt tesznek, majd megválasztják a Knesszet elnökét és alelnökeit. A Knesszet ciklusa általában négy évig tart, de önmaga vagy a miniszterelnök által bármikor feloszlatható. Az új Knesszet hivatalos megválasztásáig az előző van érvényben.
A Knesszet plenáris üléseken és 15 állandó bizottságon keresztül működik. A plenáris üléseken általános viták folynak a kormány vagy a képviselők által benyújtott indítványokról, kormányzati ügyekről. A viták héber nyelven zajlanak, de a tagok arab nyelven is megszólalhatnak, hiszen mindkettő hivatalos nyelv, ezért szinkrontolmácsolás áll rendelkezésükre.
Mielőtt egy rendes állami törvényjavaslat törvényerőre emelkedne, háromszor föl kell olvasni a Knesszetben (magánjavaslatokat négyszer). Az első olvasatkor a javaslatot bemutatják a plenáris ülésnek, amelyet rövid vita követ, és ha szükséges, továbbküldik a megfelelő bizottságnak részletes megvitatásra és módosításra. Ha a bizottság befejezte a munkáját, visszaküldi második olvasatra a plenáris gyűlésnek. Ekkor a bizottsági tagok elmondhatják fenntartásaikat a javaslattal kapcsolatban. Az általános vitát követően a javaslat minden szakaszáról szavaz a Knesszet, és – ha nem szükséges visszaküldeni a bizottságnak – a harmadik olvasat rögtön ezt követi, majd a törvényjavaslat egészéről szavaznak. Ha a javaslatot elfogadják, az elnöklő házelnök aláírja, és később megjelenik a Hivatalos Közlönyben az elnök, a miniszterelnök, a Knesszet házelnöke és a végrehajtásáért felelős miniszter aláírásával. Végül az igazságügy-miniszter ellátja az állami pecséttel, és a javaslat törvényerőre emelkedik.