Természet

Természet

  •   Állat- és növényvilág
  •    
    A sokszínű növényvilág ​
  • S. Lederhendler
     

    Izrael állat- és növényvilága rendkívül gazdag és sokszínű, ami főként annak köszönhető, hogy az ország három földrész határán fekszik. Mintegy 2 600 növényfajt azonosítottak az északi hegyi lejtőkön található alpesi fajoktól kezdve a szaharai fajokig az Arava déli területein. Izrael a papirusznád legészakibb előfordulási helye, valamint a legdélibb határa többek között a korallpiros peónia előfordulásának.
     
    Palesztin tölgy (örökzöld tölgy) alkotja a természetes erdőket Galileában, a Kármelhegyen és más hegyvidéki területen. Tavasszal a sziklarózsa és a tüskés rekettye rózsaszínű, fehér és sárga virágai borítják a vidéket.
     
    A lonc befonja a bokrokat és alacsonyabb fákat Galilea folyópartjain, és árnyékot ad az értékes édesvíznek.
     
    A Negev magaslatain kemény atlanti pisztácia terem a száraz völgyekben, a datolyapálma pedig bárhol megtalálja a föld alatti víztartalékokat.
     
     
    sllupine.jpgTöbbféle nemesített virág, az írisz, liliom, tulipán, jácint vadon élő fajtája található meg Izrael vadvirágai között. Röviddel az első október-novemberi esőzések után az országot zöld szőnyeg borítja be, és a nyári száraz évszak beköszöntéig marad. Decembertől márciusig virágzik a rózsaszínű és fehér ciklámen, a piros, fehér és bíbor szellőrózsa, kissé később még a kék csillagfürt és a sárga marigold. Sok őshonos növény, mint a krókusz vagy csillagfürt hagymás növény, így tárolják a tápanyagokat, és a nyár végén virágoznak. A virágba borult mezők fölött pompázatos színárnyalatú és mintázatú, legalább 135 különböző fajú pillangó repked.
     
               sliris.jpgIzraelben több mint ötszáz féle madárfaj található. Néhány, mint például a bülbül, itt honos, míg mások, mint a szárcsa vagy a seregély, télen Izrael halastavaiból vagy szántóföldjein táplálkozik. Madarak milliói vonulnak át az országon évente két alkalommal is, remek alkalmat nyújtva a madárlesre. Darázsölyvek, pelikánok és más kisebb-nagyobb vándormadarak rajai töltik be az eget márciusban és októberben. Nagy ragadozó madarak is fészkelnek Izraelben, mint a sas, a sólyom és a héja, de apró énekesmadarak is, mint a fülemüle és a sárgafejű királyka.

     
    Elegáns hegyi gazellák vágtáznak a dombok között, rókák, hiúzok és más emlősök élnek az erdőkben, fenséges agancsú núbiai kőszáli kecskék szökellnek a sivatag szikláin. Több mint százféle hüllő honos az országban, köztük kaméleonok, kígyók és gyíkok.
     
  •  
  • Természetvédelem

  •  
    Első és legfontosabb lépésként olyan szigorú törvényeket kellett hozni a természeti környezet és élővilág megőrzésére, hogy még egy útszéli virág leszakítása is törvényszegés legyen. A természetvédelem elősegítéséért felelős szervezet, az Izraeli Természet- és Parkfelügyelet (INPA) jelentős erőfeszítéseket tesz a természet megóvására. Az egész ország területén 150 tájvédelmi körzet és 65 nemzeti park áll az INPA felügyelete alatt, amelyek közel 1000 km2 területet foglalnak magukba. A fejlesztéseknek köszönhetően eddig 20 tájvédelmi körzetet sikerült nyilvános nemzeti parkká fejleszteni turistaközpont, turistautak és közutak felépítésével; ezek a létesítmények évente több mint 2 millió látogatót vonzanak. Izrael egyik fontos régióját, a Kármel-hegyet az UNESCO Ember és Bioszféra Programjának keretében bioszféra-rezervátummá minősítették.
     
    Kőszáli kecskelandibex.jpg


    Növények és állatok százai védettek, köztük a tölgy, a pálma, a gazella, a kőszáli kecske, a leopárd, a keselyű. Speciális mentési tevékenységeket kezdeményeztek számos veszélyeztetett faj túléléséért: etetőket állítottak föl a farkasok, hiénák és rókák részére, és védett fészekrakó helyeket biztosítanak a madaraknak. A tengeri teknős tojásait rendszeresen felszedik a Földközi-tenger partján, és inkubátorban keltetik ki őket, majd a frissen kikelt teknősöket visszaviszik a tengerhez. Mivel évente két alkalommal is több mint 500 millió madár vonul át az országon, Izrael nemzetközileg elismert madármegfigyelő központ lett, továbbá a nemzetközi kutatás és együttműködés egyik fókuszpontjává vált.
     
    A madarak vonulási útvonalainak gondos megfigyelése és nyomon követése segíti megelőzni a madárrajok és repülőgépek összeütközését. Az Izraelben kifejlesztett „A madarak nem ismernek határokat” mottójú internetes oldal oktatási és kutatási program keretében segíti a kapcsolatépítést gyerekek körében világszerte.
     
     
    sldeserthike.jpgA hagyományok tudatában komoly erőfeszítéseket tettek, hogy megőrizzék, illetve ismét megteremtsék a bibliai idők növény- és állatvilágát, amely azóta eltűnt a régióból, vagy éppen a kihalás fenyegeti. A Neot Kedumim olyan tájvédelmi körzet az ország középső részén, ahol összegyűjtik és megvédik azokat a még ma is létező növényváltozatokat, amelyeket a Biblia is említ. Ez egy akkora kiterjedésű kert, ahol az ókori idők Izrael földjének különböző földrajzi területein őshonos flóráját sikerült megtelepíteni. A Hai Bar vadvilágprojekt az Arava- és Kármel-hegy területén azért jött létre, hogy újra meghonosítsa azt az állatvilágot, amely a történelmi időkben ennek a területnek a dombjain és sivatagjaiban élt. Olyan állatokat tartanak itt többet között, mint a strucc, a mezopotámiai dámvad, az oryx gazella és a szomáliai vadszamár.
     
    Már az iskolások, de a népesség egészének figyelmét is felhívják a természetvédelem fontosságára vezetett túrákon, különböző információs anyagokkal és kampányokkal. A Természetvédelmi Társaság az ország legnagyobb környezetvédő szervezete, az ökoszisztémában és természeti tájban a nem megfelelő fejlesztések által okozott rombolás ellen tucatjával rendez kampányokat. Oktatási programjuk tíz terepiskolára terjed ki, négy madármegfigyelő központra, öt városi természetközpontra és tíz helyi szervezetre.
     
  • Keren Kájémét – a Zsidó Nemzeti Alap

  •  
    Keren Kájémét – a Zsidó Nemzeti Alap (JNF) azért jött létre 1901-ben, hogy Izrael földjén földterületet szerezzen a zsidó mezőgazdasági közösségeknek, valamint hogy fejlesztési projekteket, erdőtelepítéseket és a föld termővé tételét célzó intézkedéseket hajtson végre. Mire Izrael független országgá vált (1948), a JNF a világ zsidóságától annyi pénzt gyűjtött össze, hogy 240.000 hektár földet  vásárolhatott meg, amelynek java része évszázadok óta parlagon hevert, valamint 4,5 millió fát ültetett az ország sziklás dombvidékein.
     
    Ma a 200 millió egyedből álló erdő 300 000 hektár területet borít, széles körű lehetőségeket biztosítva a szabadtéri kikapcsolódásra és a természet élvezetére. Eközben a JNF folytatja erdőtelepítési és -fenntartási programjait, új természetvédelmi parkokat és szabadidős területeket fejleszt és alakít ki. Részt vesz az infrastruktúra előkészítésében új közösségek számára, több vízkivételi programot szervez, és az ország teljes területén aktívan közreműködik a természetvédelemben.