Áttekintés a békefolyamatokról

Áttekintés a békefolyamatokról

  •   Egyiptom
  •    
    Izrael és Egyiptom 1979-ben írta alá a békemegállapodást, amely harmincéves ellenségeskedés és öt kimerítő háború végére tett pontot. A megállapodás aláírását megelőzte Anvar Szadat egyiptomi elnök Jeruzsálembe tett látogatása (1977), aki Menáhem Begin izraeli miniszterelnök meghívására érkezett, és a Camp David-i egyezmény (1978) is. Ezek képezték a békemegállapodás alapját, amely rögzítette az Egyiptom és Izrael, valamint Izrael és szomszédjai között létrejövő béke alapelveit. Az egyezmény kimondja továbbá a palesztin kérdés megoldásának szükségét a Júdea, Szamaria (Ciszjordánia) és a Gázai övezet palesztin arab lakosságának ötéves átmeneti autonómiáját követően. Szadat elnök és Begin miniszterelnök teljesítményükért közösen kaptak Nobel-békedíjat. 
     
  • Fotó: GPO / Moshe Milner
     

     

    Az izraeli–egyiptomi békemegállapodás több fontos témájú fejezetet tartalmaz, többek között a hadiállapot megszüntetését, a háborús és erőszakos fenyegetésekkel való felhagyást, a diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok létrehozását, a kereskedelmet és a szabad mozgást akadályozó korlátok eltávolítását, Izrael kivonulását a Sínai-félszigetről, valamint meghatározott biztonsági intézkedések fenntartását és csökkentett készültségű zónák kialakítását. A megegyezés értelmében – és a békéért cserébe – Izrael 1982-ben lezárta csapatai kivonását a Sínai-félszigetről, feladva ezáltal stratégiai fontosságú katonai bázisait és egyéb erőforrásait.

     

     
    A békemegállapodás aláírását követően az arab államok kiközösítették Egyiptomot, de azóta valamennyien felújították a kapcsolatot, és újra megnyitották követségeiket Kairóban. Az Arab Liga székhelyét átmenetileg Tuniszba helyezték át, de az 1980-as évek elején visszakerült Egyiptom fővárosába.
     
    Harminc év bizalmatlanság és ellenségeskedés után az izraeli–egyiptomi kapcsolatok normalizálása hosszú és fáradságos folyamat. Ugyanakkor mindkét ország megnyitotta követségeit és konzulátusait, és rendszeressé váltak a miniszteri és magas rangú tisztviselők közötti találkozók.
     
    A palesztin terrorizmus fellángolása 2000 szeptemberében rossz hatással volt a két ország kapcsolatára: Egyiptom visszahívta nagykövetét, aki csak 2005 elején tért vissza Izraelbe. Ettől függetlenül a kereskedelem és az együttműködés zavartalanul folyt tovább, manapság a két ország katonai bizottsága is rendszeresen találkozik. Izrael – Egyiptom által támogatott – Gázai-övezetből való kivonulása óta a két állam viszonyában jelentős javulás tapasztalható.
     
     
  •  
  • Jordánia

  •  
    MFAJ00tk0.jpg​1994 októberében az Akaba-Eilát határátkelőnél írták alá az izraeli–jordániai békemegállapodást. Előtte három hónappal Husszein király és Jichák Rabin washingtoni találkozójukon hivatalosan lezártnak nyilvánították a két ország közötti hadiállapotot.
     
    Bár hivatalosan Izrael és Jordánia 46 éven át háborúban állt egymással, a két ország titkos kapcsolatot tartott fenn, és kölcsönösen kedvező megállapodásokat kötött.
     
    A Madridi Konferenciát (1991) követően nyilvános kétoldalú tárgyalások kezdődtek, és a két ország 1994-ben formális megállapodást írt alá. A dokumentumban ígéretet tesznek arra, hogy tartózkodnak az ellenséges cselekedetektől, hogy területükről nem indul erőszakos akció a másik állam ellen, hogy törekednek a terrorizmus megakadályozására, továbbá hogy a közel-keleti biztonság megteremtése érdekében együttműködnek, és ennek megfelelően a katonai készültségi állapotot bizalomépítő intézkedések váltják föl. Ezeken az intézkedéseken túlmenően megállapodnak a vízkészletek megfelelő elosztásáról, a másik ország állampolgárainak szabad határátkeléséről, továbbá erőfeszítéseket tesznek a menekültprobléma megoldására és együttműködés keretében fejlesztik a Jordán folyó völgyét. A békemegállapodásban felvázolt nemzetközi határvonal, amelynek megállapításához a brit mandátum (1922-48) határait vették alapul, helyettesítette az 1949 óta fennálló tűzszüneti sávot.
     
    A békemegállapodás ratifikálását követően létrejött a teljes diplomáciai kapcsolat a két állam között; Izrael és Jordánia viszonya azóta is folyamatosan fejlődik.
     
    Az izraeli–jordániai békemegállapodás alapját tizenkét bilaterális gazdasági, tudományos és kulturális megegyezés aláírása és elfogadása képezte. Ezek Izrael és a Jordán Hásimita Királyság közötti békés viszony kezdetét jelentették, amelynek legjelentősebb kifejeződése a Minősített Ipari Övezet (QIZ) létrehozása volt – ez lehetővé tette Jordánia számára, hogy Izraellel együttműködve több mint egymilliárd dollár értékben kvóta- és tarifamentesen exportálhasson az Egyesült Államokba. Izrael és Jordánia továbbá két mezőgazdasági programban és a közegészségügy területén működik együtt.
     
    nationsolmertabdullah.jpgHusszein királyt 1999 márciusában fia, II. Abdullah király követte a trónon, aki 2000 áprilisában látogatást tett Izraelbe. A területen 2000 szeptemberében ismét fellángolt a palesztin terrorizmus, a két ország viszonya megromlott, és Jordánia visszahívta nagykövetét. Később a fokozatosan javuló kapcsolatoknak köszönhetően 2005-ben helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok.
     
    II. Abdullah király 2003 júniusában Bush elnök, Sharon miniszterelnök és a Palesztin Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász részvételével csúcstalálkozót rendezett Akabában. A következő év áprilisában a jordániai király látogatást tett Sharon miniszterelnök negevi rezidenciájában.
     
  • A Perzsa-öböl országai

  •  
    Az Oslóban zajló közel-keleti békefolyamatok eredményeként a Perzsa-öböl országai 1948 óta első ízben mutattak érdeklődést az Izraellel való kapcsolat iránt. A kezdeti egyeztetéseket magas rangú tisztviselők kölcsönös látogatásai követték. 1996 májusában Izrael kereskedelmi képviseleti irodákat nyitott Ománban és Katarban, hogy fejlesszék a gazdasági, tudományos és kereskedelmi kapcsolatokat, különös tekintettel a vízkészletek felhasználására, a turizmusra, a mezőgazdaságra, a vegyiparra és a fejlett technológiákra.
     
    A palesztin terrorista tevékenység 2000-es kiújulása következtében hűvösebbé vált a Perzsa-öböl országaival ápolt viszony, és Izrael bezárta kereskedelmi képviseletét Ománban.