A gyors népességnövekedés, valamint az ipari és mezőgazdasági terjeszkedés nagymértékben hozzájárult a környezet károsodásához. Ez különösen a tengerparti területekre érvényes, ahol Izrael lakosságának több mint fele él, és az ipar nagy része is koncentrálódik. A Földközi-tenger és a Vörös-tenger partvidékének szennyezése ellen Izrael összetett programot vezetett be, amely kiterjed a felügyeletre és ellenőrzésre, a törvényhozásra és a törvények betartatására, valamint parttisztítási akciókra. Mindez széles körű nemzetközi együttműködéssel, főként a Földközi-tengeri Akcióterv keretei között történik.
A víz szűkössége és az intenzív fejlesztések miatt a vízminőség romlása súlyos probléma. A talajvízszennyezés legfőbb okozói a műtrágyázás, a rovarirtók, a tengervíz beszivárgása, valamint a háztartási és ipari szennyvíz. Kiemelten fontos feladatnak tekintik a szennyvízkezelést, amely környezeti és közegészségügyi szempontból is létfontosságú, és kiegészítő lehetőséget biztosíthat a mezőgazdasági öntözéshez. Egyik nemrégiben jóváhagyott vízgazdálkodási terv ösztönzi a fél-sós víz és tengervíz sótalanítását, a szennyvíz újrahasznosítását, valamint a víz hatékony felhasználást és fenntartást. Megkezdődött a szennyezett folyók rehabilitációs programja, amelynek során ezeket ökológiailag hasznos vagy rekreációs célokra megfelelő édesvízzé alakítják. Az ivóvíz minőségét szigorúan ellenőrzik.
A levegő minőségét érintő tényezők az energiatermelés, a közlekedés és az ipar. Az elmúlt években mindhárom drámai mértékben növekedett. Az alacsony kéntartalmú tüzelőanyagok alkalmazása az energiatermelésben nagyban hozzájárul a kén-dioxid-koncentráció csökkenéséhez. A járműforgalommal összefüggő kibocsátás azonban jelentős mértékben növekedett. Ennek megfékezésére vezették be az ólommentes benzint, a katalizátorokat és az alacsonyabb kéntartalmú dízelüzemanyagot. A nemzeti megfigyelő rendszer naprakész információt szolgáltat a levegő minőségéről az ország egész területén. Izrael szintén igyekszik betartani az ózonréteg elvékonyodására és a klímaváltozásra vonatkozó nemzetközi egyezményeket.
A népesség, életszínvonal és fogyasztás gyors növekedésével jelentősen, évi 4-5 százalékos ütemben nőtt a szilárdhulladék-kibocsátás. Az utóbbi időben lezárták az összes illegális szemétlerakó telepet, és környezeti szempontból biztonságos telepeket hoztak létre. Erőfeszítéseket tettek a szilárdhulladék integrált kezelésére, amely magában foglalja a mennyiség csökkentését, az újrahasznosítást, az újrafeldolgozást és az elégetést. A legújabb újrahasznosítási szabályozások hozzájárulnak az alacsony hulladékmennyiséggel járó vagy teljes mértékben hulladékmentes technológiákra való áttéréshez.
A „bölcsőtől a sírig” elnevezésű veszélyes-hulladékkezelés alapelve, hogy az összes lépést, a gyártást, a használatot, a hulladékként történő elhelyezést és a kezelést végigkísérik az engedélyezési, szabályozási és felügyeleti folyamatok. A törvények betartatása, a balesetekre való integrált reagálás és a helyreállítás érdekében nemzeti kontingenciaterv bevezetése és a veszélyeshulladék-lerakó területek fejlesztése mind olyan intézkedések, amelyekkel minimálisra próbálják csökkenteni az egészségre és a környezetre leselkedő esetleges veszélyeket.
A környezeti törvények betartatása mellett kiemelten fontos feladat a környezettudatos nevelés az óvodától az egyetemig. A közösség is részt vesz a környezetvédelmi törvények betartatásában, megbízottak figyelnek a szemétre, az állatokkal való bánásmódra, és felhatalmazásuk alapján jelentik bármely vonatkozó törvény megszegését. Egyre növekszik a környezetjavítás elősegítésére szolgáló gazdasági eszközök alkalmazása. Ezek egyfelől lehetnek pénzügyi alapok az iparban, amellyel a környezetszennyezést megszüntető beruházásokat támogatják, másfelől adók és bírságok, amelyeket a környezetszennyezőkre rónak ki. A fenntartható fejlődés alapelvének megfelelően erőfeszítéseket tesznek a gazdasági szektorban a források megóvására és a szennyezés megakadályozására.