Felsőoktatás

Felsőoktatás

  •  
    •    
    ​A felsőoktatás kulcsfontosságú szerepet játszik az ország társadalmi és gazdasági fejlődésében.
  • G.P.O./ M. Milner
     
    ​Az állam létrejötte előtt közel negyedszázaddal, 1924-ben nyílt meg a Technion Izraeli Műszaki Egyetem Haifán mérnökök és építészek képzésére, illetve 1925-ben a jeruzsálemi Héber Egyetem, hogy az egész világról fogadjon zsidó diákokat és tudósokat, és így Izrael felsőoktatási központjává válhasson. Amikor az Izraeli Állam megalakult (1948), a két egyetemre mintegy 1600 hallgató iratkozott be. A 2004–2005 tanévben a felsőoktatásban tanulók létszáma 262 ezer fő volt. Közülük 37 százalék járt egyetemre, 44 százalék főiskolára, és 19 százalék vett részt a Szabadegyetem távoktatási kurzusain.
     
    Izrael egyetemeinek teljes tudományos és igazgatási szabadsága következtében az intézmények nyitva állnak mindenki előtt, aki megfelel a felsőoktatási követelményeknek. Azok az új bevándorlók és diákok, akik még nem rendelkeznek a kívánt végzettséggel, speciális előkészítő programokban készülhetnek fel; ezek sikeres elvégzése után pályázhatnak felvételre.
     
  •  

  • Felsőoktatási Tanács

  •  
    ​A felsőoktatási intézmények a Felsőoktatási Tanács fennhatósága alá tartoznak, amelynek élén az oktatási miniszter áll, tagjai akadémikusok, közösségi és hallgatói képviselők. A Tanács feladatai közé tartozik az akkreditáció, a kibocsátott diplomák hitelesítése és tanácsadás a kormány részére a felsőoktatás fejlesztése, finanszírozása és tudományos kutatás területén.
     
    A Tervezési és Finanszírozási Bizottság, amelynek négy tagja rangidős akadémikus és két tagja közismert üzletember vagy az ipari szektor jelentős képviselője, közvetítő szerepet játszik a kormány és a felsőoktatási intézmények között a pénzügyekben, valamint a költségvetési javaslatok beadása és a jóváhagyott büdzsé kiosztásában. A felsőoktatási költségvetés 70 százalékát közfinanszírozás, 20 százalékát a tandíj, a maradék részét pedig magánforrások teszik ki. A bizottság ezenfelül a különböző intézmények közötti együttműködést is segíti és támogatja.
     

  • Hallgatók

  •  
    ​A legtöbb izraeli diák 21 éves korát követően kezdi el felsőfokú tanulmányait, a férfiak esetében három, a nőknél két év kötelező katonai szolgálat után. Az 1960-es évek elején a felsőoktatásba jelentkező diákok zöme a tudás megszerzéséért akart tanulni, ma az elsődleges a karrierorientált tanulás, egyre nagyobb számban jelentkeznek az üzleti szakokra. Jelenleg Izrael 20–24 éves korú lakosságának több mint fele tanul a felsőoktatásban vagy középiskola utáni képzésben.

  • Az egyetemek

  •  
    ​Technion – Izraeli Műszaki Egyetem (alapítás: 1924-ben, Haifa). Itt szerezte diplomáját az ország mérnökeinek, építészeinek és várostervezőinek nagy része. Az utóbbi évtizedekben az egyetem orvosi és több élettudományi karral bővült. Az oktatás mellett a Technion az alapkutatás, valamint a tudományos és műszaki alkalmazott kutatások központja, ezzel előmozdítva az ország ipari fejlődését.
     
    Jeruzsálemi Héber Egyetem (alapítás: 1925-ben). Karai felölelik a tudomány szinte valamennyi területét a történelemtől a zoológiáig, és egyben otthont ad Izrael nemzeti könyvtárának. A Héber Egyetem tudósai egészen a kezdetek óta aktívan részt vettek Izrael nemzeti fejlődésében. A zsidó tanulmányok tanszékei a világ legátfogóbb intézményei közé tartoznak.
     
    educationweizmann.jpgWeizmann Tudományegyetem (alapítás: 1934, Rehovot). Eredetileg Sieff Intézetként alapították, később 1949-ben kibővítették és Dr. Chaim Weizmannról nevezték el, aki Izrael első elnöke és elismert vegyész volt. Ma az egyetem a posztgraduális képzés és kutatás központja a fizika, kémia, matematika és élettudományok területén. Kutatói olyan projektekben vesznek részt, amelyek felgyorsítják az ipari fejlődést és az új tudományos eredményeken alapuló vállalkozások megalapítását. Az intézetben tudományoktatási képzés is folyik, ahol a középiskolák számára tanterveket készítenek.
     
    educationbarilan.jpgBar-llan Egyetem (alapítás: 1955, Ramat Gan). Egyedi integrációs módszerben vegyül a zsidó örökség és a különböző tudományágak liberális oktatása, különös tekintettel a társadalomtudományokra. A tradíció és a modern technológia ötvözésével különböző területeken – mint például a fizika, a gyógyszerészet, a matematika, a közgazdaságtan, a stratégiai tudományok, a fejlődéslélektan, a zenetudomány, a Biblia, a Talmud, a zsidó vallási törvények és még sok egyéb – folyik kutatás.
     
    Tel-Avivi Egyetem (alapítás: 1956). A Tel-Avivi Egyetem három korábban működő intézmény összevonásával alakult meg annak érdekében, hogy egyetemi oktatást biztosítson Tel-Aviv területén, az ország legsűrűbben lakott régiójában. Ma ez Izrael legnagyobb egyeteme, amely a tudományágak széles spektrumát felöleli. Az egyetem, ahol stratégiai tudományokkal, egészségügyi menedzsmenttel, műszaki előrejelzéssel és energiaügyi tanulmányokkal foglalkozó speciális intézetek működnek, különös hangsúlyt fektet az alap- és alkalmazott kutatásokra.
     
    Haifai Egyetem (alapítás: 1963). Az ország északi részének felsőoktatási központja, interdiszciplináris tanulmányokra koncentrál – az intézményi központok, intézetek és az egész épület építészeti kivitelezése ezt a koncepciót tükrözi. Az egyetemen található egy, a kibucot mint társadalmi és gazdasági egységet vizsgáló központ, valamint – az egymás jobb megértése és az együttműködés érdekében – a zsidók és izraeli arabok kapcsolatával foglalkozó intézet.
     
    beershebauniversity.jpgNegev régió Ben-Gurion Egyetem (alapítás: 1967, Be’er Sheva). Dél-Izrael felsőoktatási központja Izrael első miniszterelnökéről kapta nevét. Célja a sivatagi régió társadalmi és tudományos fejlődésének elősegítése. Jelentős eredményeket értek el a száraz területek kutatásában. Az orvostudományi kar úttörő szerepet játszik az országban a közösségi orvoslás terén. A Sde Boker kibucnál az egyetemi campus otthont nyújt a David Ben-Gurion életével és a korabeli történelem és politika kutatásával foglalkozó központnak.
     
    A Szabadegyetem távoktatási rendszere (alapítás: 1974). A brit modellt követve ez az intézmény nem hagyományos felsőoktatási lehetőséget biztosít az alapképzés (BA/ BSc szint) megszerzéséhez. Az egyetem elsősorban önképző tankönyvekre és útmutatókra alapozott, rugalmas módszereket alkalmaz, amelyeket rendszeres konzultációkkal és beszámolási kötelezettséggel egészíti ki. A képzés végén a hallgatók záróvizsgát tesznek.
     

  • Főiskolák

  •  
    ​A regionális főiskolák rendszerint valamelyik egyetem védnöksége alatt nyújtanak felsőoktatási kurzusokat. Ezzel lehetőséget adnak a diákoknak arra, hogy a lakóhelyükhöz közelebb eső felsőoktatási intézményben kezdjék meg, és később a fő egyetemi campuson fejezzék be tanulmányaikat.
     
    Néhány specializált főiskola változatos tantárgyi kínálatot nyújt a művészet, a zene, a tánc, a divat, a betegápolás, a rehabilitációs terápiák, a tanítás vagy különböző sportok terén. Számos diplomát adó magánfőiskola a legkeresettebb tárgyakból kínál kurzusokat: üzleti menedzsment, jog, számítógépes ismeretek, közgazdaságtan és más hasonló területek. Más intézményekben olyan képzések is választhatók, ahol különböző szakterületeken – műszaki tantárgyaktól a mezőgazdaságig, marketingtől a szállodaiparig – lehet diplomát vagy felsőfokú szakképesítést szerezni.