Szobrászat

Szobrászat

  •    

    Meskin (a színész) - Ze'ev Ben-Zvi szobra​

  • A Mishkan LeOmanut Múzeum, Ein Harod jóvoltából
     
    A szobrászat néhány alkotó kitartó erőfeszítései nyomán 1906 után indult virágzásnak. Avraham Melnikoff, akinek híres kőoroszlánja Tel Hai-ban látható, és Ze’ev Ben-Cvi alkottak először a kubizmus jegyében. Az akadémikusabb szobrászati iskolát Móse Ziffer, Aharon Priver és Batja Lishanskky képviselték. Az államalapítást megelőző időszakban ez az irányzat uralkodott. A 40-es évek végén a kánaánita felfogás, amely a régió ősi civilizációjával való azonosulást hirdette, számos alkotóra gyakorolt nagy hatást. Különösen Jitzak Danzigerre, akinek a pogány vadászistenről, Nimródról állított núbiai vörös-homokkő szobra kísérlet a közel-keleti szobrászat és az emberi test modern szemléletének összeegyeztetésére. Ugyanakkor juh ábrázolásai sivatagi sziklákra, öntözőcsatornákra és beduin sátrakra emlékeztetnek. Az 50-es években új anyagok és "az elvontabbá váló kifejezésmód következtében" monumentális méretek jelentek meg. Ezt a korabeli szobrászatban elterjedő öntöttvas használat is serkentette.
     
    A 60-as évektől a szobrászat fejlődésének új lökést adott az izraeli háborúkban elhunytak emlékkének megörökítésére irányuló igény. Számtalan, főként non-figuratív emlékmű került az izraeli tájba. Jól szemlélteti ezt az irányzatot Jehial Seni forrasztott acélból készült hajózási emlékműve Achzivban, amely egyszerre testesíti meg a természet mostohaságát és az emberi hajlandóságát az erőszakra és rombolásra. Dani Karavan a "Negev dandár emlékműve" c. alkotása Beér-Seva mellett a sivatagi ütközet különleges jellegét idézi.
     
    A francia iskola általános és az expresszionizmus külön hatására a mai szobrászok az alapanyagok széles választékából olyan installációkat és szabadtéri szobrokat állítana, amelyek személyes társadalmi és politikai meggyőződésüket közvetítik. A formák és szimbólumok hatásos játéka Jigal Tumarkin művészetében geometrikus és figuratív absztrakciókban juttatják kifejezésre az alkotó háborúellenességét. A geometriai minimalizmus irányzatának remek példája Menase Kadisman juhábrázolása, amely egyszerre utal a helyi pásztorhagyományokra és a kiszolgáltatott áldozat mitikus értelmezésére.
     
    Számos izraeli szobrász nemzetközi hírnevet, köztük Tumarkin, Karavan, Kosso, Eloul és Israel Hadani. Munkáik egyaránt láthatók külföldi köz- és magánterületeken.
     
  •