merkel es izrael

Merkel: Izrael joga, hogy védelmezze a lakosságát

  •   Merkel: Izraelnek joga és kötelessége, hogy megfelelő módon védelmezze a lakosságát
  •    

    Az izraeli légierő szombat hajnalban tovább bombázott különböző célpontokat a Gázai övezetben, találat érte a Hamász-kormány székházát is. Közben elkezdték előkészíteni a szárazföldi behatolást, mert harckocsik, páncélozott járművek és alakulatok gyülekeznek az övezet határánál, az izraeli kormány pedig a tervezett 30 ezer helyett 75 ezer önkéntest hív be. A Jerusalem Post szerint a hétvégén bevonulnak.

  •  
     

    Nyugati vezetők a Hamaszt okolják a válság kirobbantásával, és Izrael önvédelmi jogát hangsúlyozzák. Az amerikai szenátus kiáll Izrael mellett. Moszkva felszólította a Hamaszt a támadások befejezésére. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára a jövő hét folyamán Izraelbe utazik. Kanada is támogatja Izraelt. Alábbiakban vezető politikusok és a magyar kormány álláspontját olvashatják a kialakult helyzetről.

      
    Angela Merkel német kancellár felszólítja Kairót, "gyakoroljon nyomást a Hamászra az erőszak leállítása érdekében" – mondta pénteken szóvivője, Georg Streiter, annak kapcsán, hogy Hisam Mohamed Kadili egyiptomi kormányfő pénteken a Gázai övezetbe látogatott. Berlini sajtótájékoztatóján Georg Streiter hozzátette: Angela Merkel aggodalommal figyeli az erőszak kiszélesedését a Közel-Keleten, amiért a Gázát irányító Hamász palesztin iszlamista szervezetet teszi felelőssé. "Izraelnek joga és kötelessége, hogy megfelelő módon védelmezze a lakosságát” – ismételte meg a szóvivő a német elvi álláspontot.
     
    62 republikánus és demokrata szenátor írta alá azt a nyilatkozatot, melyben kijelentik: az Egyesült Államok szenátusa, valamint az ország egyöntetűen kiáll Izrael mellett. Az amerikai törvényhozás felsőháza kijelentette: Izraelnek elidegeníthetetlen joga, hogy önvédelemből cselekedjen, és megóvja lakosait a terrorizmussal szemben. „Ezekben a nehéz kihívásokkal teli időkben kifejezzük a szolidaritásunkat Izrael felé, és elítéljük a Hamasz és az Iszlám Dzsihád válogatás nélküli rakétatámadásait az ártatlan izraeli állampolgárokkal szemben” fogalmaz a szenátorok nyilatkozata.
     
    Moszkvát mélységesen aggasztja az események veszélyes alakulása a Gázai övezetben és követeli az izraeli területek támadásának és a Gázai övezetre irányuló szerinte aránytalan mértékű légi- és rakétacsapásoknak a leállítását - hangsúlyozta a minisztériumi közlemény. Szergej Lavrov külügyminiszter ezzel egy időben kijelentette, hogy Moszkva nem avatkozik be a konfliktusba, de hozzátette, hogy az orosz álláspontot Vlagyimir Putyin elnök alakítja ki.
     
    Catherine Ashton az Európai Unió külügyi főképviselője aggodalmát fejezte ki az Izrael és a Gázai Övezet közötti zavargások eszkalálódásáért és a mindkét oldalon elszenvedett vesztességekért, emberáldozatokért. Az Unió elismeri Izrael jogát az önvédelemre, de arra kéri, hogy válasza arányos legyen a Gázai övezetből érkező támadásokra.
     
    Navy Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Genfben a gázai harcok kiszélesedésének megakadályozását szorgalmazta, elítélve mind az izraeli légitámadásokat, mind a palesztin területről Izraelre kilőtt rakétákat. Az erőszak mindkét formája "polgári személyeket öl meg" - közölte az ENSZ emberi jogi főbiztosságának szóvivője, Rupert Colville, emlékeztetve, hogy mindkét fél kötelessége a civilek védelme.
     
    Dimitrisz Avramopulosz görög külügyminiszter közleményében "felelősségteljes magatartásra és önmegtartóztatásra" intette a feleket a harcok kiszélesedésének és "tragikus következményeinek" elhárítása érdekében. A Hamász Izrael elleni "állandó" rakétatámadásai "teljes mértékben elítélendők", ugyanakkor szükséges, hogy Izrael elkerülje az eszkalációt és mindenekelőtt minden gázai civil áldozatot - tette hozzá. A hagyományosan arabbarát Görögország a 2000-es évektől alakította át külpolitikáját, katonai és gazdasági együttműködésre lépve Izraellel.
     
    Magyarország minden olyan erőfeszítést támogat, amely segíti a harcok beszüntetését a Gázai övezetben, a feleknek önmérsékletet kell tanúsítaniuk és fel kell hagyniuk az erőszak alkalmazásával – közölte a Külügyminisztérium (KüM) pénteken az MTI-vel. A tárcánál aggodalommal követik a Közel-Keleten kialakult helyzetet. Emlékeztettek, a Gázai övezetből Izraelt rakétatámadások érték, amelyekre a zsidó állam "lakossága védelmében katonai eszközökkel válaszolt". Az erőszakos cselekmények fellángolása már civil áldozatokat is követelt mindkét oldalon – tették hozzá. Hangsúlyozták, az elmúlt napok eseményei ismételten rávilágítottak arra, hogy az izraeli és a palesztin félnek mielőbb vissza kell ülnie a tárgyalóasztalhoz.
     
    Izraeli rádiójelentés szerint jövő héten Izraelbe és a Jordán folyó nyugati partján fekvő palesztin területre látogat Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. A médiában megjelent értesülések szerint Ban kedden érkezik Izraelbe, hogy a Gázai övezet elleni hadművelettel kapcsolatban tájékozódjon. Ban a kiszivárgott tervek szerint Jeruzsálemben izraeli, Rámalláhban pedig palesztin vezetőkkel találkozik. Nem utazik a Gázai övezetbe, az ott hatalmon lévő Hamász-kormánnyal való tárgyalás állítólag nem szerepel a napirendjén.
     
    Peter MacKay, kanadai védelmi miniszter elmondta, hogy továbbra is az az álláspontot támogatják, amelyet 2011-ben, a két ország védelmi főhatósága közötti kölcsönös megértési memorandum aláírásakor hangoztattak. Izrael és a Gázai-övezet konfliktusáról szólva, Peter MacKay reményét fejezte ki, hogy a helyzet nem éleződik ki olyan fokra, hogy szükségessé tenné harmadik országok beavatkozását. John Baird kanadai külügyminiszter hivatalosan is kifejezte Izrael támogatását. Baird telefonbeszélgetést folytatott izraeli kollégájával, Avigdor Libermannal. Rámutatott, hogy Izraelnek joga van védeni magát a „terrorista akcióktól”.
     
     Forrás: Mazsihisz / MTI
     
  •