1. Mi a választások tétje?
A következő országos választásokat Izraelben 2013. január 22-én, kedden tartják. Ezek a választások határozzák meg a 19. Knesszet és az eredmények alapján kialakuló kormány összetételét.
Izraelben parlamentáris demokrácia van. Az izraeli kormányt vezető miniszterelnököt az izraeli parlament, a Knesszet újonnan megválasztott tagjai közül választják.
2. Milyenek az izraeli választások?
Az izraeli választások tükrözik Izrael Állam szilárd alapokon nyugvó demokratikus hagyományait. A választási kampányokat élénk érdeklődés övezi, amelyekhez a témákkal kapcsolatos heves viták társulnak. Az izraeliek nagy érdeklődést tanúsítanak a politikai ügyek iránt, ideértve a bel- és külpolitikai ügyeket egyaránt, és aktív részesei a választás folyamatának.
3. Melyek az izraeli választási folyamat alapelvei?
Az izraeli választási rendszer kereteit az „Alaptörvény: a Knesszet” 4. cikkelye a következőképpen határozza meg: „A Knesszet megválasztására általános, országos, közvetlen, egyenlő, titkos és arányos választások keretében kerül sor, a Knesszet megválasztására vonatkozó törvénynek megfelelően.”
· Általános: Minden 18. életévét betöltött izraeli állampolgár rendelkezik szavazati joggal.
· Országos: Az egész ország egyetlen választási körzetet alkot. Izrael arányos képviseleti rendszerében a jelöltek az országos pártokat képviselik, nem választási kerületeket vagy helyi választási körzeteket.
· Közvetlen: A Knesszet, az izraeli parlament megválasztása nem választási testületeken keresztül történik, hanem közvetlenül a szavazók által. A választás napján a szavazók egy szavazatot adhatnak le egyetlen politikai pártra, hogy az képviselje őket a Knesszetben.
· Egyenlő: Valamennyi szavazat egyforma súllyal szerepel.
· Titkos: A választás titkos szavazással történik.
· Arányos: A Knesszet 120 mandátumát az országos szavazás százalékos eredményének megfelelő arányban osztják fel az egyes pártok között. A Knesszetbe jutáshoz azonban a politikai pártoknak el kell érniük egy minimum küszöböt, amely az országos szavazás eredményének 2 százaléka.
4. Ki szavazhat?
Minden 18. életévét betöltött vagy annál idősebb izraeli állampolgár rendelkezik szavazati joggal.
Az izraeliek etnikai és vallási hovatartozástól függetlenül aktív részesei a választási folyamatnak, ideértve az arab-izraelieket is.
Minden választásra jogosult izraeli állampolgár regisztrációjára automatikusan sor kerül.
5. Szavazhatnak-e katonák, fogyatékkal élők, betegek és a börtönbüntetésüket töltők?
Az aktív katonai szolgálatot teljesítők egységüknél, az ottani szavazóhelyiségekben szavaznak. Külön speciális intézkedéseket tesznek a börtönbüntetésüket töltők és a kórházi kezelés alatt állók érdekében. Az ambulánsan kezelt fogyatékkal élők az 1549 különlegesen kialakított, számukra is megközelíthető szavazóállomáson adhatják le szavazatukat.
6. Engedélyezik-e, hogy a távollévők leadják szavazatukat?
Az izraeli törvények nem teszik lehetővé a távollévők számára a szavazást, és a szavazásra rendszerint kizárólag izraeli földön kerülhet sor. Kivételt képeznek azok az izraeli állampolgárok, akik külföldön hivatalos ügyben teljesítenek szolgálatot, ők a 96 izraeli nagykövetségen és konzulátuson, illetve izraeli hajókon szavazhatnak.
7. Hogyan zajlik a szavazás?
Az izraeli szavazás felhasználóbarát módon zajlik, még a korlátozott héber vagy arab nyelvtudással rendelkező szavazók számára is. A szavazófülkén belül a szavazó a tálcán elhelyezett papírszeletek közül kiválasztja az általa támogatott pártot jelképezőt, a papírszeletet borítékba helyezi, majd a borítékot a szavazóurnába dobja.
A regisztrált szavazók a több mint 10 000 választási helyiségben szavaznak.
8. Hogyan igazolják a szavazók személyazonosságukat?
A szavazókat a következő azonosító-kártyák valamelyikével kell azonosítani:
· Hivatalos, fényképpel ellátott személyi igazolvány (teudat ze’hut) (16 éves kor felett valamennyi izraeli állampolgár számára ingyenes);
· Érvényes, fényképes izraeli útlevél;
· Érvényes, fényképes járművezetői engedély;
· Knesszet tagsági igazolvány.
Kivételes esetekben a Belügyminisztérium fénykép nélküli igazolványokat is elfogadhat, például a fátylat viselő muszlim nők esetében.
9. Mi történik a választás napján?
A választás napja munkaszüneti nap annak érdekében, hogy valamennyi potenciális szavazó részt vehessen benne. Ezen a napon ingyenes tömegközlekedési lehetőség biztosított a szavazókörzetükön kívül tartózkodó szavazók számára.
A következő választás idején, 2013. január 23-án, kedden reggel 07:00 órától 22:00 (este 10) óráig lesznek nyitva a szavazóhelyiségek. Kisebb közösségek, kórházak és börtönök szavazóhelyiségei reggel 08:00 órától 20:00 (este 8) óráig tartanak nyitva. Korábban is bezárhat egy adott szavazóhelyiség, ha az ott regisztrált valamennyi választó már leadta szavazatát.
Speciális esetekben korábban is sor kerülhet a szavazásra. A szavazás az izraeli diplomáciai kirendeltségeken és hajókon a választás napja előtt 12 nappal megkezdődhet, míg a katonák szavazatai 72 órával a választás előtt begyűjthetők.
10. Mikor tartják a választásokat?
A Knesszet mandátumaiért négyévente tartanak választásokat, kivéve az alábbi eseteket:
· A Knesszet határozatot hoz feloszlatásáról;
· A Knesszet nem hagyja jóvá a költségvetést a pénzügyi év kezdetétől számított három hónapon belül;
· A miniszterelnök a Knesszet feloszlatására szólít fel;
· Bizalmatlansági indítványt fogadnak el és az új kormány még nem alakult meg.
Különleges körülmények fennállása esetén a Knesszet minősített többséggel, 80 szavazattal úgy is határozhat, hogy meghosszabbítja négyéves mandátumát. Erre egyetlen példa akadt, 1973-ban, amikor a nyolcadik Knesszet megválasztását két hónappal elhalasztották a jóm kipuri (októberi) háború miatt.
A Knesszethez hasonlóan a kormányt is négy évre választják meg. Ennek időtartama lerövidülhet, ha a miniszterelnök már nem képes hivatala betöltésére halál, visszavonulás, tartós cselekvésképtelenség, vádemelés miatt, vagy ha a miniszterelnök már nem tagja a Knesszetnek. A kormány azonban kinevezheti valamelyik, a Knesszet tagjai közül való tagját ügyvivő miniszterelnöknek.
11. Ki jelölhető tisztségre választások útján?
Minden 21. életévét betöltött vagy annál idősebb izraeli állampolgár jelölhető a Knesszet mandátumokért folyó választáson, kivéve, ha a törvényben meghatározott valamelyik kivétel vonatkozik rá.
Példák a kivételekre:
· Magasabb hivatali beosztást betöltő személyek: Az elnök, a főrabbi, az Állami Számvevőszék vezetője, bírók és vezető köztisztviselők, és a vezető ill. magas rangú katonai tisztségviselők nem jelölhetők a Knesszetbe, kivéve, ha lemondanak pozíciójukról a törvényben meghatározott hosszúságú idővel a választások előtt;
· Olyan esetekben, amikor a bíróság a törvényre való hivatkozással egyedileg korlátozta ezt a jogot;
Az "Alaptörvény: A Knesszet" értelmében a Központi Választási Bizottság megakadályozhatja a jelöltek választási listára kerülését, amennyiben céljaik illetve cselekedeteik kimondva vagy kimondatlanul az alábbiak valamelyikére irányulnak:
· Az Izraeli Állam, mint az izraeli emberek államának el nem ismerése;
· Izrael demokratikus jellegének kétségbe vonása;
· Rasszizmusra való felbujtás.
A döntés ellen fellebbezés nyújtható be a Legfelsőbb Bíróságra, amely megváltoztathatja a Központi Választási Bizottság által hozott döntéseket.
12. Az izraeliek pártokra vagy egyéni jelöltekre adják le szavazataikat?
A Knesszet mandátumaiért folytatott választások során nem személyekre, hanem pártokra szavaznak, és a 19. Knesszet megválasztása során 34 párt fog versengeni, ami nézetek és vallási meggyőződések széles körét tükrözi.
Az újonnan megválasztott Knesszetben minden párt létszáma és képviselőinek sorrendje is megfelel a választásokra benyújtott jelöltlistán szereplőknek. Például ha egy párt 10 mandátumot szerez, a listája első tíz helyén szereplő jelöltje jut be a Knesszetbe.
13. Mi a Központi Választási Bizottság?
A Központi Választási Bizottság felelős a választások lebonyolításáért és felügyeletéért. Vezetője a Legfelsőbb Bíróság egyik bírója, jelenleg Elyakim Rubinstein, és tagjai a leköszönő Knesszetben szereplő pártok képviselői.
14. Mivel foglalkoznak a választási bizottságok?
A regionális választási bizottságok felügyelik a helyi választási bizottságok működését, tagjai a leköszönő Knesszet legalább három pártjának képviselői. Minden 16. életévét betöltött vagy annál idősebb személy teljesíthet szolgálatot a választási bizottságnál.
15. Mit kell tenniük a pártoknak a választás előtt?
A választások előtt minden párt benyújtja jelöltjei listáját a Knesszetbe (fontossági sorrendben).
Kizárólag a regisztrált pártok, illetve az egy vagy több regisztrált párt egyesüléséből létrejött szervezetek nyújthatnak be jelöltlistát, és vehetnek részt a választásokon.
16. Hogyan finanszírozzák a kampányokat?
a. Izrael Állam biztosítja a pártok többségének költségvetését, és a pártfinanszírozásra fordított forrásoknak csupán csekély hányada nem terheli az állami költségvetést.
A Pártfinanszírozási Törvény értelmében a választási kampány fedezetére elkülönített összegeket a frakcióknak ítélik meg. Minden frakció az előző Knesszetben elnyert mandátumonként az előre meghatározott „finanszírozási egység” összegének megfelelő juttatást kap, ezen felül pedig visszamenőleg az új Knesszetben elnyert helyek számának megfelelő egységet, elosztva kettővel, plusz egyet. A finanszírozási egység árfolyama jelenleg 1,34 millió sékel (körülbelül 350 000 USD). Az új frakciók hasonló juttatásban részesülnek visszamenőleg, a választások során elnyert helyek számának megfelelően.
A legutóbbi választások idején (2009. február 24.) a kincstár 160 millió sékelt fizetett ki pártfinanszírozásra (kb. 38 millió USD-t).
b. A nem nyilvános finanszírozásra vonatkozó törvény, amely például a tagsági díjakra és hozzájárulásokra vonatkozik, rendkívül szigorú és korlátozó hatású.
A törvény által meghatározott és a fogyasztói árindexhez kötött összegen túl egyetlen frakció sem kaphat sem közvetlenül, sem közvetve hozzájárulást sem személyektől, sem a velük kapcsolatban állóktól. Az egyéni háztartások egy választási évben legfeljebb 2300 sékel erejéig nyújthatnak hozzájárulást (kb. 600 USD), és évi 1000 sékelt nem választási évben.
A frakció vagy a jelöltek listája nem kaphat pénzügyi hozzájárulást olyan személytől, aki nem jogosult a választásokon történő szavazásra, például olyan külföldi állampolgár, aki nem rendelkezik izraeli állampolgársággal is.
A vállalatok pártoknak nyújtott adományait a törvény tiltja.
17. A kampányok hirdetései hogyan tesznek eleget az esélyegyenlőség elvének?
A választási műsorok a televízióban 21 nappal a választás előtt kezdődnek. Minden választási hirdetés sugárzása ingyenes a televízióban és a rádióban, bár a hirdetések saját költségen történő elkészíttetése a pártok felelőssége. Az esélyegyenlőség szellemében tilos sugárzási időt vásárolni.
A Választási Törvény szigorú szabályokat ír elő a televízió és a rádió által közvetített választási műsorok időzítésére, hosszára és tartalmára vonatkozóan. A választásokon részt vevő pártoknak a törvényben szereplő képlet szerint számított sugárzási idő jár. Mindegyik pártnak jár alapidő és egyenlően kiosztott televíziós és rádiós sugárzási idő. Azoknak a frakcióknak, amelyek a leköszönő Knesszet tagjaiként szolgáltak, további időkeret jár korábbi Knesszet-tagjaik száma alapján (KT-ok).
Például mindegyik pártnak jár alanyi jogon Knesszet tagonként 7 percnyi televíziós és további 2 percnyi rádiós sugárzási idő. A rádió esetében mindegyik pártlista alapesetben kap 15 percet, és leköszönő Knesszet tagonként további 4 percet. A pártokra korlátozások vonatkoznak az újságokban nyomtatásban megjelentetett hirdetéseik inch mértékegységben mért hosszára vonatkozóan is.
A hirdetésekre vonatkozó egyéb korlátozások:
· Tilos a 15 év alatti gyermekek szerepeltetése;
· Tilos a Védelmi Erők jelképeinek használata, amely azt a benyomást kelti, hogy a hadsereg azonosul egy adott párttal;
· Tilos a terrorizmus áldozatainak nevét vagy képét felhasználni az áldozatok vagy túlélő hozzátartozóik külön engedélye nélkül.
18. Hogyan jön létre a Knesszet?
A Knesszet mandátumait az országos szavazás százalékos eredményének megfelelő arányban osztják el az egyes pártok között.
A pártok töredékszavazatai, amelyek nem elegendőek egy újabb mandátum elnyeréséhez, átadhatók egy másik pártnak a két párt által a választás előtt kötött megállapodásnak megfelelően. Ha nincs ilyen megállapodás, a töredékszavazatokat a választásokon elért eredmények arányában osztják szét a pártok között.
19. Hogyan választják meg a miniszterelnököt?
A miniszterelnököt a Knesszet tagjai közül választják. Az államelnök azt a Knesszet tagot bízza meg kormányalakítással, akinek – a Knesszet választások eredményeinek fényében – a lehető legjobb esélye van életképes koalíció megalakítására.
A miniszterelnök közvetlen megválasztását 1996-ban vezették be Izraelben. Két választási fordulót követően (1996 és 1999) módosították a törvényt (2011).
20. Hogyan jön létre a kormány?
a. A kormány (a miniszterekből álló kabinet) képviseli az állam végrehajtó hatalmát, amelynek feladata a belföldi és a külföldi ügyek kezelése, ideértve a biztonsági kérdéseket is.
b. Új kormány megalakításakor az államelnök – a Knesszetbe bejutott pártok képviselőivel történő konzultációt követően – a Knesszet egyik tagját bízza meg a kormányalakítással. Ez a Knesszet tag rendszerint a Knesszetben a legnagyobb arányú képviselettel rendelkező párt vezetője, aki több mint 60 tagot magában foglaló koalíciót vezet.
c. Mivel a kormány működése megkívánja a Knesszet bizalmát, szükség van a 120 Knesszet tagból legalább 61-nek a koalíciós támogatására.
Mostanáig még egyetlen pártnak sem sikerült annyi Knesszet mandátumot megszereznie, hogy egyedül kormányt alakíthasson, ezért az izraeli kormányok többpárti koalíción alapultak. A kormányon kívül maradók alkotják a kormány ellenzékét.
d. A feladattal megbízott Knesszet tagnak 28 nap áll rendelkezésére a kormány megalakításához. Az elnök ezt az időszakot legfeljebb 14 nappal hosszabbíthatja meg.
Ha ez a (legfeljebb 42 napos) időszak eltelt, és megbízott Knesszet tagnak nem sikerül kormányt alakítania, az elnök másik Knesszet tagot bízhat meg a kormányalakítással. Ennek a Knesszet tagnak 28 napos időszak áll rendelkezésére a feladat elvégzésére. További hosszabbításra nincs mód.
Amennyiben még mindig nem alakult meg a kormány, a Knesszet tagjainak abszolút többsége (61 fő) írásban fordulhat az elnökhöz, és felkérheti, hogy egy adott Knesszet tagot jelöljön ki erre a feladatra. Ilyenre még nem volt precedens.
e. Amikor megalakult a kormány, a kijelölt miniszterelnök bemutatja a kormány tagjait a Knesszetben, a választási eredményeknek a hivatalos közlönyben történő közzétételét követő 45 napon belül. Ekkor ismerteti a kormány összetételét, politikájának legfontosabb irányvonalait, és a funkciók elosztását az egyes miniszterek között.
A miniszterelnök ekkor bizalmi indítványt terjeszt a Knesszet elé. A kormány akkor tekinthető elfogadottnak, ha a többség, vagyis 61 Knesszet tag bizalmat szavazott számára. Az új miniszterek ekkor foglalhatják el hivatalaikat.