A riboszómák olyan általános sejtalkotók, amelyek a sejten belüli fehérjeszintézisben játszanak meghatározó szerepet. "Az antibiotikumok nagy része a riboszómák funkcióinak gátlásával akadályozza meg a baktériumok elszaporodását. A várható élettartam növelésének egyik útja a hasonló, még hatékonyabb antibiotikumok kifejlesztése" - mondta a professzor asszony, aki szerint a közeljövőben jelentős áttörés várható a területen.
Ada Yonath, az izraeli
Weizmann Intézet kutatója elsőként tárta fel a sejt "fehérjegyárainak", azaz a riboszómák alegységeinek funkcióját. Tudományos eredményeiért 2009-ben munkatársaival,
Thomas Steitzcel és
Venkatraman Ramakrishnannal közösen elnyerte a
kémiai Nobel-díjat. Többek között az ő munkássága révén sikerült mára a kutatóknak a riboszómák szerkezetét oly mértékben feltárniuk, hogy a jövőben lehetővé váljon számos súlyos krónikus betegség, illetve a daganatos megbetegedések jobb megértése és gyógyítása.
Az izraeli professzor előadásában rámutatott, hogy a 20. század derekán a fejlett országok lakosságának várható élettartama markáns növekedésnek indult, ám az ezredfordulóra ez az emelkedés megtorpant. Ada Yonath szerint a növekedés az antibiotikumok széles körű elterjedésének volt köszönhető, míg a megtorpanást a velük szembeni, egyre nagyobb mértékű rezisztencia váltotta ki. A kutató reméli, hogy a jövőben újra világszerte növekedni fog a várható élettartam: "A riboszómák működésének minél pontosabb megismerése hozzásegítheti a kutatókat a jelenleginél hatékonyabb gyógyszermolekulák kifejlesztésében."
Ada Yonath egyike annak a kilenc Nobel-díjas tudósnak, aki részt vesz a Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójára rendezett, csütörtökön kezdődő szegedi konferencián. "Szent-Györgyi Albert munkássága rendkívül nagy hatással volt szakmai pályafutásomra - nyilatkozta az mta.hu-nak a Nobel-díjas professzor. - Számos rendezvényre kaptam meghívást, de úgy éreztem, mindenekelőtt Magyarországra kell eljönnöm."