Prof. Shechtman Nobel díjat kapott

Izraeli Nobel-díjas tudós

  •   Prof. Shechtman, izraeli tudós kapta a kémiai Nobel-díjat
  • 10/5/2011
    •    
    Prof. Daniel Shechtman a bizottság indoklása szerint a kvázikristályok felfedezéséért érdemelte ki az elismerést.
  •  
     
    Daniel Shechtman (Sehtman) izraeli tudósnak ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat - jelentették be szerdán a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. A haifai Technion (Izraeli Technológiai Intézet) kutatója a bizottság indoklása szerint a kvázikristályok felfedezéséért érdemelte ki a díjat. Az elismeréssel 10 millió svéd korona (327 millió forint) is jár.
       
    Shechtmannak heves csatát kellett megvívnia a hivatalos tudománnyal szemben, mert a kvázikristályokban általa felfedezett alakzatot lehetetlennek tartották. A 2011-es kémiai Nobel-díjas alapjaiban változtatta meg a kémikusok szilárd anyagról vallott elképzelését.
       
    A kvázikristály átmenetet jelent a kristályos szerkezetű anyagok és az amorf anyagok között. Bár a kristályokhoz hasonló elrendeződést mutat, nincs olyan elemi egysége, amelyekből ismétléssel teljesen lefedhető lenne egy sík.
       
    1982. április 8-án reggel Shechtman olyan képet kapott elektronmikroszkópjával, amely eltért mindattól, amit korábban a kristályokról tudtunk. Kristályában az atomok olyan mintázatban rendeződtek el, melyet nem lehetett megismételni. Az azóta róla shechtmanitnak elnevezett anyagban ötös kristályszimmetriát talált a kutató. A kristályokban hármas, négyes, hatos vagy nyolcas szimmetria van, ezekkel a geometriai alakzatokkal tölthető ki maradéktalanul egy sík, ötszögekkel azonban nem, ezért Shechtman felfedezését nagy ellenállás fogadta.
       
    A tudós ragaszkodott megállapításaihoz, aminek következményeként megkérték, hagyja el kutatócsoportját. Harca végül arra késztette a tudósokat, hogy gondolják át az anyag természetéről alkotott elképzeléseiket.
       
    Az aperiodikus mozaikok - amilyen például a spanyolországi Alhambra középkori iszlám mozaikdíszítése - segítették a kutatókat abban, hogy megértsék, miként nézhetnek ki atomi szinten a kvázikristályok. Ezekben az iszlám mozaikdíszekben, akárcsak egy kvázikristályban a mintázat matematikai szabályokat követ, mégsem ismétli sohasem önmagát.
       
    A Shechtman-féle kvázikristály leírásához a matematikából és művészetből ismert aranymetszés fogalmát használják a tudósok. Ez az arányszám már az ókori görög matematikusok figyelmét is felkeltette, mert gyakran bukkant fel a geometriában. A kvázikristályokban az atomok közti távolságok arányaira vonatkoztatható ez a szabály.
       
    Shechtman felfedezését követően másféle kvázikristályokat is állítottak elő kutatók laboratóriumaikban, és a természetben előforduló kvázikristályokra is bukkantak egy orosz folyóból származó ásványmintában. Svéd szakemberek egy bizonyos típusú acélban találtak rá kvázikristályokra, ahol azok az anyagot páncélszerűvé erősítik.
       
    Daniel Shechtman izraeli állampolgár, 1941-ben született Tel-Avivban, 1972-ben a haifai Technion Intézetben doktorált, ahol ma is professzor - olvasható a Nobel-díj hivatalos honlapján.

    MTI
     
  		•
  •