Tizenegy díjat osztottunk ki, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetéseit - nyilatkozta Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete -. Nem mindannyian vannak már velünk. Hármuk posztumusz elismerését már élő rokonaiknak sem tudtuk átadni, tehát kitüntetésüket a Jad Vasem Intézetben őrzik, de nyolcuk elismerését leszármazottaik vehették át. Úgy gondolom, hogy ők a holokauszt idején - ami az emberiség történetének legnagyobb tragédiája - saját életüket, családjukat, otthonukat kockáztatták, ám bátorságot merítettek és igent mondtak a tőlük segítséget kérő zsidóknak. Nagyon sok energiát, erőfeszítést és pénzt fordítottak 6 millió zsidó megölésére, de 24500 ember úgy döntött, hogy segít nekik. Tehát mi, a zsidók Izraelben ezt nem felejtjük. Azért döntöttünk a Világ Igazai díj odaítéléséről, hogy megismerjük és felismerjük ezeket a bátor embereket. Ez nem csak nekünk és nekik fontos, hanem a világnak is. Elsősorban a fiatal generációnak és nagyon boldog vagyok, hogy a pécsi Gandhi Közalapítványi Gimnázium diákjai is itt voltak, én magam hívtam őket. De itt voltak a budapesti Raul Wallenberg szakközépiskola diákjai is, így ezek a fiatalok azzal, hogy meghallgatták a kitüntetettek történeteit és részt vettek az ünnepségen, remélem tanultak valamit. Ha igen, az azt jelenti, hogy együtt léphetnek föl az antiszemitizmus, a rasszizmus, a radikalizmus és a xenofóbia ellen.
Beszéde alatt hangsúlyozta is, hogy fel kell szabadítanunk a gyermekeket a gyűlölet terhe alól. Ez kormányzati vagy inkább egyéni felelősség?
Kormányzati és a civil szervezeteken túl az egyének felelőssége is. Ez nem egy személyes munka, amely a miniszterelnököt, vagy az oktatási minisztert terhelné. Ez egy közösségi törekvés, mindannyiunk kölcsönös felelőssége. A politikusoké és az utca emberéé. Együtt kell működniük. Nem kétséges, hogy a politikusoknak vagy a tanároknak példát kell mutatniuk, ám ahhoz, hogy harcoljanak e jelenség ellen, közösen kell föllépniük. A gyerekek képviselik a jövőt, így ha nem fordítunk rájuk elegendő figyelmet nincs okunk tovább élni. Drámaian fogalmazok, de hiszem is, hogy ha ez nem jelenik meg az oktatásban, ha nem harcolunk a tudatlanság ellen, akkor a jövő generációja a szélsőjobb felé fordul, és azt fogják hinni, hogy a másságtól félniük kell. Nem. Meg kell nekik tanítanunk, hogy többféle ember van. Zsidók, keresztények, arabok, mozgáskorlátozottak, melegek és tovább. Mindegyiküket Isten alkotta, tehát ha ezek a fiatalok ma tanultak itt valamit, megszabadulhatnak attól a félelemtől, amiről beszéltem.
Térjünk át az izraeli belpolitikára. Miért van szükség a januárra kitűzött előrehozott választásokra?
A miniszterelnök azért írta ki az előrehozott parlamenti választásokat, mert túl sok kihívásra kell választ adnia. Az egyik ilyen a gazdasági válság, a másik pedig az iráni fenyegetés. Abban reménykedik, hogy a lakosság ismét bizalmat szavaz neki, mert újra szüksége van az izraeliek támogatására, hogy a meghozza a nehéz döntéseket. Nem csak Irán kapcsán, hanem a gazdasági válság nyomán is, amely Izraelre talán nem hatott annyira negatívan, mint a világ más részeire, ám megnehezítheti jövőjét, ha nem lép időben. Tehát ezért van szükség az előrehozott választásokra. Izrael demokrácia, az egyetlen demokrácia a közel-keleten, így biztos vagyok benne, hogy szabad és átlátható választásaink lesznek, remélem, még több választó adja le szavazatát, hogy felállhasson az új kormány.
Eközben a világ aggódik az Izrael és Irán közötti feszültség miatt. Néhány hete az Izraeli lakosság már a háborúra készült. Mit gondol, az összecsapás elkerülhetetlen?
Először is, nem csupán Izrael és Irán között van feszültség. Úgy gondolom ez mostanra Irán és a világ többi része között érződik. Még Kína és Oroszország is megértette, hogy nukleáris fegyverrel Irán nagyon veszélyes országgá válik. Másrészt semmi nem elkerülhetetlen. Tudja az emberi döntések megváltoztathatók. Ha az irániak megértik, mit tesznek, hogy kontra-produktív, elszigeteltséghez és újabb szankciókhoz vezet. Meg kell hozniuk a politikai döntést a program leállítására és megadni a lehetőséget a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség vizsgálataira. Ám nem teszik, mert úgy hiszik, hogy az atombomba sokkal fontosabb, mint a nemzetközi közösség tagjának lenni. Ezért kéne a nemzetközi közösségnek együtt, Izraelnek, az Egyesült Államoknak, Magyarországnak, az Európai Uniónak, mindenkinek egyre nagyobb nyomást gyakorolnia Iránra.
Ennek része az amerikai-izraeli katonai gyakorlat is?
Nem. Egyáltalán nem része a nyomásgyakorlásnak, ez a barátság jele, nem az erőszaké vagy az agresszivitásé. Két jó viszonyt ápoló ország, Izrael és az Egyesült Államok közösen tart hadgyakorlatot, mert hasonló kihívásokkal kell szembe nézniük. Megértették, hogy az iráni fenyegetés vagy a terrorizmus közös értékeiket veszélyezteti, mint a szabadság és a demokrácia, amely mind az Egyesült Államokra, mind Izraelre jellemző. Ezért működnek együtt. A jövő hétre tervezett hadgyakorlat során több mint 2000 amerikai katona érkezik Izraelbe. Úgy gondolom, hogy ez a két ország közötti barátság és a bizalom jele, senkit ellen nem irányul.
De erőt is mutat Iránnak.
Nos, természetesen. Tudja, ellenségeinknek meg kell érteniük, hogy Izrael nincs egyedül, jó barátai vannak, főleg az Egyesült Államok, és nehéz időkben ismerszik meg a jó barát.
Sigmond Árpád - Info Radio