A holokauszt áldozataira emlékeztek a gödöllői zsidó ótemetőben június 12-én.
A megemlékezésen részt vett Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, Zoltai Gusztáv a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója, Verő Tamás rabbi, és Forgách János gödöllői túlélő.
A rendezvényen dr. Gémesi György polgármester mondott köszöntőt. Mint mondta a Wallenberg emlékév kiemelt hangsúlyt ad a közel 600 ezer magyar állampolgár deportálására, a halálmenetekre, auschwitzi gázosítások áldozataira való emlékezésnek.
„Mindannyian tudjuk, a holokauszt minden tizedik, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt. Hangsúlyozom, hogy magyar állampolgár volt, mint én vagy akár Önök. A szörnyűség még ma is felfoghatatlan. Magyar asszonyok és férfiak, édesanyák és édesapák, leány- és fiúgyermekek százezrei estek áldozatul az őrült eszme szörnyű és kegyetlen gyilkolásának.”
A polgármester kitért arra a szomorú tényre is és sajnálatosnak nevezte, hogy a folyamatos emlékezés a tragédiára való figyelem felhívás sem rettent el embereket az antiszemita cselekedetektől, a sírgyalázásoktól kezdve a futball huliganizmus részeként megjelenő antiszemita gyűlölködésen keresztül akár a tettlegességig fajuló megnyilvánulásokig.
„De azt tudom, hogy ők a kisebbség. Ők, akik elfogadhatatlan megnyilvánulásaikkal próbálják saját tehetségtelenségüket, alkalmatlanságukat elfedni, hatalmi törekvéseiket segíteni. Ők a kisebbség és mi vagyunk a többség. A józan egymást elfogadó és tisztelő, egymással békességben együtt élni kívánó magyarok itt és a világban” – mondta Gémesi György.
„A demokrácia, a szabadság és az élet tiszteletéért gyűltünk egybe” – mondta beszédében Ilan Mor nagykövet, aki kijelentette, fontos, hogy a fiatalok minél többet tudjanak a holokausztról, hogy a sok szörnyűség többet ne történhessen meg.
Szomorúnak nevezte az elmúlt hónapokban hazánkban tapasztalt antiszemita jelenségeket: a Wallenberg emlékmű meggyalázását, a Schweitzer József rabbival történteket, és kijelentette minden politikusnak feladata, hogy ez ellen küzdjön. Beszédében Martonyi János külügyminisztert idézte, aki a Raul Wallenberg emlékév megnyitóján azt mondta, az antiszemitizmus ma is nyílt seb, ami ellen küzdeni kell.
A nagykövet kijelentette, az antiszemitizmusra csak az lehet a válasz, hogy megmutatják, Izrael olyan független állam, amely küzd az emberi jogokért.
Az atrocitások okát azonban mindenhol helyben kell keresni, s a negatív folyamatok megállítása nem csak a politikusok feladata, hanem mindenkié. Ehhez civil összefogásra is szükség van. Mindenkinek tenni kell azért, hogy ne legyen faj, bőrszín, és vallási alapon történő megkülönböztetés – jelentette ki Izrael nagykövete.
A rendezvényen felszólalt Forgách János, akit 1944. június 12-én hurcoltak el családjával, s az Auswitz-Birkenau-i haláltáborba szállított mintegy nyolcvan gödöllői közül egyedüliként tért vissza.
Személyes emlékein keresztül idézte meg a Gödöllő 1944. március 19-ei német megszállása után történteket, hogy hogyan szabadult el a pokol az addig békés településen. Akik hallották, átélhették az 1944. június 12-én történt bevagonírozást, a szörnyű utat a haláltáborig, családjának szétválasztását, a pillanatokat, amikor utoljára látta testvéreit, édesapját. Mesélt a keserves mindennapokról, arról, hogyan élték meg a lágeren belül a cigány holokausztot, majd később az amerikai csapatok általi felszabadítást.
Sokakat felsorolt a zsidó származású gödöllőiek közül, akikkel egykor békésen éltek, fogorvosként, kereskedőként, fodrászként, rabbiként és tanítóként, a település megbecsült polgáraiként, és soha többé nem térhettek vissza, csak néhány nappal élték túl, hogy elhurcolták őket.
A rendezvényen Verő Tamás rabbi mondott imát, majd a résztvevők köveket helyeztek el a zsidó ótemetőben lévő Holokauszt Emlékműnél.
Forrás: www.godollo.hu