Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke a mai napon hivatalában fogadta a Magyarországon hivatalos látogatáson tartózkodó izraeli Legfelsőbb Bíróság első állandó arab – keresztény származású bíráját, Salim Joubrant.
A megbeszélésen a Kúria elnöke kifejezésre juttatta: kész a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, a legfelsőbb ítélkezési főrumok közötti együttműködés kialakítására, nem csak a Legfelsőbb Bíróságok elnökei, hanem az ítélkező bírák szintjén is. A felvetésre a tárgyaló partner is készséget mutatott.
Salim Joubran a Kúria elnökével folytatott tárgyalást követően tájékoztatta a Kúria Polgári, Büntető, Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetőit az általa képviselt intézmény felépítéséről, tevékenységéről és ítélkezési gyakorlatáról.
Mint mondta, nemzetközi összehasonlításban az egyik legfoglalkoztatottabb az Izraeli Legfelsőbb Bíróság. Az USA vagy az angol legfelsőbb ítélkezési fórum évi 80-100 ügyével szemben az izraeli bíróság mintegy tízezer aktát kezel. Ezek megoszlása: 4 ezer büntető, 4 ezer polgári ügy, és 2 ezer közvetlen állampolgári beadvány. Az ügyek jelentős számának okát a többi között abban határozta meg, hogy a fellebbezések a Legfelsőbb Bíróság jogkörébe tartoznak, valamint, hogy az állampolgárok egyenesen az LB-hez fordulhatnak emberi jogi sérelem esetén.
Hozzátette: a független, önálló izraeli Legfelsőbb Bíróság 15 bíróból áll, összetétele tükrözi a teljes izraeli társadalmat. Tagjai között vannak nők, férfiak, ortodox zsidók, nem vallásos zsidók, és ő maga (az első állandó) arab- keresztény származású bíró.
A Legfelsőbb Bíróság bíráit nem a Knesszet választja, hanem egy kilencfős bizottság, amelynek tagjai az igazságügyi miniszter, egy másik miniszter, két parlamenti képviselő, az ügyvédi kamara két képviselője, valamint három legfelső bírósági bíró, köztük az LB elnöke.
Hozzátette: Izraelben nincs írott Alkotmány. A LB feladatának tekinti a demokrácia védelmét és a demokratikus intézmények feletti őrködést. Húsz éve hozott az izraeli Parlament egy alaptörvényt az emberi szabadság és jogok tiszteletben tartásáról. E törvény alapján a Legfelsőbb Bíróság jogosult a Parlament által megalkotott bizonyos törvények, vagy azok bizonyos cikkelyeinek a felülírására, semmissé tételére. Ezzel a jogával a húsz év alatt az LB tíz alkalommal élt. Mára az izraeli bíráskodásban nem lelhetők fel az egykor létezett török, vagy angol ítélkezési alapok.
Salim Joubran szólt a vallási bíróságok létéről és működéséről, a Legfelsőbb Bíróság és a média viszonyáról, az ítéletek nyilvánossá tételének gyakorlatáról.