A megnyitón Izrael budapesti nagykövete arról beszélt, hogy Magyarország és Izrael között - a két ország miniszterelnökének köszönhetően is -, minden eddiginél szorosabb kapcsolat van, amely egyre erősebb lesz. Megjegyezte: Magyarország és Izrael között a gyökerek miatt sok híd van, amelyek egyike a magyar zsidó közösség. A múlt emlékeit őrzik a régi zsinagógák – mint amilyen a bonyhádi is –, ezek felújítását pedig folytatni szeretnék. Kiemelte: sok Magyarországon született zsidó művész járult hozzá az izraeli művészet teljesítményéhez. Köztük méltatta Kluger Zoltán fotográfust, akinek képeit a kiállításon is bemutatják.

Potápi Árpád János Izraelt ajánlotta azok figyelmébe, akik úgy vélik, hogy Magyarország rossz úton jár, amikor ragaszkodik történelméhez és kultúrájához. „Az 1948-ban alakult független Izrael annak köszönheti fennállását, hogy mindvégig megvédte országa területét és népét” - mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az ott élő nemzet az eltelt két-háromezer évben megvédte kultúráját, és ezt megteszi a mai napig - fogalmazott. A város egykori neológ zsinagógájában tartott eseményen az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a zsidó közösségek történelmük során hatással voltak a közép-európai emberekre, így a magyarokra és Bonyhádra is. A völgységi városban 250 éven át élt virágzó zsidó közösség 1944-ig. Ekkor annyi embert gyilkoltak meg egy nap alatt, ahány iskolás gyermek ma van Bonyhádon - mondta. Felidézte azt is, hogy Magyarország 1939 és 1957 között olyan történelmet élt át, ami után elgondolkodtató, hogy csodának köszönhető-e az, hogy megmaradt. A világháború egymillió elesett katonája, egymillió hadifoglya mellett kiirtottak 600 ezer zsidó származású magyar embert, további félmilliót kitelepítettek, egymillió embert zártak börtönbe, 1956-ban pedig 220 ezren hagyták el az országot - mondta. "Az itt maradtak mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez az ország a következő évszázadokban is meg tudja őrizni önmagát, és minden nemzetiségének, vallásának hazája legyen" - hangsúlyozta az államtitkár.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke arról a kettősségről beszélt, amely a zsidóságot jellemzi, hiszen gyász és öröm mindig egyszerre van jelen. Mint mondta, a magyar zsidók otthona Magyarország, de ezer szállal kötődnek Izraelhez, is amely az egyistenhit hazája és három világvallás bölcsője.

Hámori Attila, a bonyhádi Élő Szó Gyülekezetet lelkésze szerint lehetetlen a kereszténységről beszélni a zsidó kultúra ismerete nélkül. – Olyanok, mint a bátyáink. Idősebbek, tapasztaltabbak – mondta, hozzátéve, hogy az Istenben való hit a kapocs, és ezt a hitet kitartásukkal mentették át számunkra a zsidó emberek.

A kiállítást a bonyhádi Magyar-Izraeli Baráti Társaság szervezte. Az elnök, Hetesi Beáta köszöntőjében beszélt az egykori bonyhádi zsidóságról, amelynek első tagjai az 1700-as években települtek a városba. Rövid idő alatt több ezres közösséget alkottak, nagy kedvvel vetették bele magukat a társadalmi életbe. A második világháború alatti deportálást a bonyhádi zsidók 86 százaléka nem élte túl. Lágerekben vagy munkatáborokban vesztették életüket.

A korábban Kaposváron és Dombóváron is megrendezett tárlat Bonyhádon Dan Reisinger grafikusművész alkotásai mellett több mint ötven, 1948-ban készült fotón mutatja be az akkori izraeli mindennapokat.

(Forrás: MTI, www.bonyhad.hu, www.teol.hu)