Batorsag Erdemjel

Kitüntetések átadása

  •   Pintér: soha többé ne lehessen embereket a származásuk miatt kirekeszteni!
  • 10/18/2012
    •    
    Mindenki törekedjen arra, és dolgozzon azért, hogy soha többé ne lehessen kirekeszteni, meggyalázni, meggyilkolni embereket származásuk vagy vallásuk miatt - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetésének és az ugyanazoknak odaítélt magyar Bátorságért érdemjelnek az átadási ünnepségén csütörtökön Budapesten.​
  •  
     
    A belügyminiszter felhívta a figyelmet arra: keményen fel kell lépni minden olyan törekvéssel szemben, amely veszélyezteti a demokratikus társadalmat, az emberi és szabadságjogok érvényesülését. Gátat kell vetni a szélsőséges és kirekesztő megnyilvánulásoknak, ezek ugyanis ma is veszélyt jelentenek - tette hozzá.
     
    A miniszter hangsúlyozta: a gyűlölködés, az antiszemitizmus, a rasszizmus mindig mérgező és elfogadhatatlan, "ha ezt elismerjük, és eszerint cselekszünk, akkor van esélyünk, akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük". Reményének adott hangot, hogy az irracionalitás, az embertelen gyűlölet soha többé nem tér vissza Magyarországra, és hogy soha többé nem nyer teret az a kirekesztő eszme, amelynek jegyében származásuk, vallásuk vagy etnikai hovatartozásuk miatt üldöznek embereket.
     
    Raoul Wallenberg svéd diplomata 1944-ben útlevelekkel, védett házak létesítésével mintegy 200 ezer zsidó ember megmentésében működött közre., és példáját sokan követték, diplomaták, egyházi és világi személyek - idézte fel Pintér Sándor. Mivel a diplomata száz éve született, a magyar kormány 2012-t Wallenberg-évvé nyilvánította - tette hozzá.
     
    Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök levelét, amelyben egyebek mellett az állt, hogy "a meggyilkoltak halálával súlyos veszteség érte nemzetünket. Mindannyiunk számára a büszkeség forrása azon emberek tette, akik életet mentettek".
     
    Orbán Viktor levelében úgy fogalmazott: "kormányom a jövőben is együttműködik Izrael állammal ebben a fontos kérdésben, valamint továbbra is mélyen elkötelezettek maradunk amellett, hogy a holokauszt emlékének kiemelt helyet biztosítsunk politikai napirendünkben".
     
    Beszédében a nagykövet kiemelte: a közömbösség volt a legfőbb oka annak, hogy a soá megtörténhetett, "az emberiség (...) a legrosszabb arcát mutatta. Ez az erkölcsi összeomlás, a cserbenhagyás és az árulás, az elkövetők, az együttműködők és a közömbösek világa volt" - mondta.
     
    Akik életük kockáztatására is készek voltak, hogy megmentsék az üldözötteket a náciktól és a kollaboránsoktól, azok kaphatják meg "körültekintő megfontolás után" az 1953-ban alapított jeruzsálemi Jad Vasem Intézettől a Világ Igaza címet - fogalmazott. A díjat eddig 24 355-en kapták meg, köztük 791 magyar - emlékeztetett.
     
    A nagykövet szerint a médiának nagy felelőssége van abban, hogy ezek a témák a nyilvános vita részévé váljanak, és megerősítsék a magyar társadalom demokratikus értékeit. A gyűlöletbeszéd és a véleménynyilvánítás szabadsága közötti határokat világosan fel kell ismerni - hívta fel a figyelmet.
     
    Ilan Mor az MTI-nek az ünnepség után elmondta: a szélsőséges rasszistáknak "meg kell magyarázni, hogy tévednek", a szélsőjobboldali parlamenti pártokkal szemben pedig a mindenkori kormánykoalícióknak kell fellépniük. Példaként hozta fel, hogy Izraelben is volt olyan szélsőséges párt, amely radikálisan akart fellépni az arabok ellen, de a kormányzat nem engedte őket érvényesülni.
     
    Az egyik kitüntetett, Krommer Károly fia, Krommer Mihály az ünnepségen úgy fogalmazott: vallása és hovatartozása miatt nem szabad senkit üldözni, a zsidó és a keresztény vallás egyaránt azt várja el híveitől, hogy "szeresd felebarátodat, mint önmagadat".
     
    A tizenegy posztumusz elismerés egy részét családtagok vették át, akinek nincs élő rokona, annak a díját a Jad Vasem Intézetben őrzik majd, egy kitüntetést pedig később vesz át egy hozzátartozó.
     
    Az eseményen megjelent Boross Péter és Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Fónagy János közlekedésügyi és L. Simon László kulturális államtitkár, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Bíró László katolikus püspök, Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke, Kalota József ortodox érseki vikárius, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke és a diplomáciai testület több képviselője is.
     
    MTI​
     
  •  

  • Dr. Pintér Sándor belügyminiszter beszéde

  •  
    Tisztelt Nagykövet Úr!
    Tisztelt Kitüntetettek és Meghívottak!
    Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
     
    1995 óta hagyomány, hogy a Világ Igaza magyar kitüntetettjeit hősies, bátor helytállásukért a Bátorságért Érdemjelben részesítjük.
     
    Idén engem ért az a megtiszteltetés, hogy átadjam az elismeréseket, egyben fejet hajtsak a mostani, valamint a korábbi kitüntetettek példamutató bátorsággal párosuló, őszinte embersége előtt.
     
    Külön szeretném megköszönni a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet, valamint a Holocaust Közalapítvány munkáját. E két szervezet munkatársai a vészkorszakban elpusztított emberek emlékének életben tartása, nevük, sorsuk felkutatása és megörökítése mellett kiemelten foglalkoznak az üldözött emberek egykori mentőivel, támogatóival.
     
    A mai ünnepségen Raoul Wallenberg előtt is fejet hajtunk, aki 1944-ben védőútlevelekkel, védett házak létesítésével mintegy 20 ezer zsidó ember megmentésében közreműködött. Példáját sokan követték, több diplomata próbálkozott hasonló módszerekkel, de számos magyar egyházi és világi személy is megmutatta, hogy lehet embernek maradni az embertelenségben. A svéd diplomata 100 évvel ezelőtt, 1912. augusztus 4-én született, ebből az alkalomból a Magyar Kormány 2012-t Wallenberg-évvé nyilvánította.
     
    Idén újabb nevek kerültek fel a kitüntetettek listájára. Azok nevei, akik bátran kiálltak az üldözöttek mellett. Nem hagyták megfélemlíteni magukat, és tétlenségükkel nem kívántak egy szörnyű korszak bűnrészesévé válni.
     
    A holokauszt idején az üldözöttek és az őket mentők sorsa összefonódott, mert aki életeket mentett, ugyanúgy veszélybe sodorhatta magát, mint akit üldöztek. Az embermentők máig érvényes példát adtak nekünk, amikor a halálra szánt embertársaikat bújtatták. Példát adtak a ma és a jövő nemzedéke számára egyaránt.
     
    A mi kötelességünk, hogy keményen fellépjünk minden olyan törekvéssel szemben, ami veszélyezteti a demokratikus társadalmat, az emberi és szabadságjogok érvényesülését. Mindannyian törekedjünk arra, dolgozzunk azért, hogy soha többé ne lehessen kirekeszteni, meggyalázni, meggyilkolni embereket származásuk vagy vallásuk miatt. Meg kell védenünk demokratikus értékrendünket, gátat kell vetnünk a szélsőséges és kirekesztő megnyilvánulásoknak, ugyanis ezek ma is veszélyt jelentenek.
     
    Úgy gondolom, ebben az ország lakóinak döntő többsége egyetért velünk, és elfordul azoktól, akik felvállalják vagy támogatják az ilyen magatartást. Mindez reményt ad arra, hogy az embertelenség, az irracionális, embertelen gyűlölet soha többé ne térjen vissza Magyarországra. Reményt ad arra, hogy soha többé ne nyerjen teret az a fajta kirekesztő eszme, amelynek jegyében származásuk, vallásuk, vagy etnikai hovatartozásuk miatt üldöznek, vagy küldenek haláltáborokba embereket.
     
    Ha mindnyájan összefogunk, van remény. A gyűlölködés, az antiszemitizmus, a rasszizmus mindig mérgező és elfogadhatatlan. Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük, és eszerint cselekszünk, akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük.
    ​